Étterem kóstoló • 1 nap
2022. januárjában egy hideg, napsütéses napon látogattam el az egykori Farkasd pusztára, ezen belül Felsőfarkasd és Mende határára. A kirándulás alapjául ismét régi térképek szolgáltak (de a bejegyzésbe végül az 1800-as évek végi, magyarországi filoxéravész is belekeveredett).
A második katonai felmérés térképe alapján ezen a helyen már az 1819-1869 években szőlők voltak:
Részlet a Pest Megyei Hírlap 1962. évi júniusi számából, amelyben Farkasd is említésre került (szerző: Gecsényi Lajos):
"...Az egykori Pótharaszttól észak felé haladva, egymás után több elpusztult falu nyomát találhatjuk. így a Gomba-Úri-Mende-Péteri négyszögben feküdt Tete és Farkasd, valamivel keletre pedig Zsiger.
Okleveleink először Tétét említik 1361-ben, Péteri határjárásával kapcsolatban. Ezután is igen sűrűn találkozunk nevével. Feltehető, hogy a Pest-Gyömrő-Tápióbicske irányában húzódó kereskedelmi út egyik pihenőhelyéből fejlődött kisebb településsé. Emelkedése nem sokáig tartott mert már 1567-ben pusztaként említik.
Nem messze innen találjuk Farkasdot. Erről azonban igen kevés adat maradt fenn. 1523-ban néhány zsellérházból állt. Az 1562-63-as török adólajstrom kivetési összege alapján is egy igen szerény kis településről alkothatunk képet. A XVIII. századi monográfiák templomromról szólnak. Közelebbi leírást azonban egyik sem ad. Nézetem szerint Farkasd a XIII-XIV. században lehetett a legszámottevőbb." (1)
"...A nevezett falvak többsége a XVI. század végén, illetve a XVII. század elején pusztult el. Fénykoruk a XV. század elejére tehető. Pusztulásuk f. okai főként a törökdúlásban kereshetők..." (1)
Felsőfarkasd felől a régi szőlős irányába (vagyis mellette a völgyben) vezető dűlőút, ami inkább csak gyaloglásra volt alkalmas:
Ami felkeltette az érdeklődésemet, az a Farkasd puszta és Mende határának vonalán, az 1881-es kataszteri térképen látható térképjel volt:
A fenti térkép részletet (1881) elnézve a határvonalon egy gömbkereszt, attól jobbra egy piros téglalap, vagyis egy épület látható, mellette a 119-es szám, felkiáltójellel jelölve.
Ez pedig már a helyszín, a térképjel mellett, ahol egy különös domboldal (tetején egy lapos tisztással) található:
A domboldal tetején lévő hangulatos, füves kis tisztás, szép kilátással, ahol akár el is lehet időzni - magaslati pont és településhatár:
Ez a régi szőlők melletti füves terület valahogy elüt a környezetétől, egyébiránt kirándulóknak, arra járóknak pihenőhelyként kiválóan alkalmas. Hogy milyen épület állhatott itt a régi térkép szerint, az kérdés. Talán egy régi présház, vagy pince lehetett (vagy kísérleti állomás épülete? lásd később) ki tudja.. Tanya azért nem, mivel annak az udvarát is szokták jelölni.
A határvonalon feltüntetett gömbkereszthez hasonlatos térképjel pedig lehetett akár egy feszület is, de a tisztás akkor is különlegesnek tűnik:
A régi "Farkasdi szőlők" helyén - ahol már 1869 előtt szőlők voltak - manapság egy hatalmas lyuk tátong, a szőlőknek pedig már nyoma sincs:
Egy a hidegben felbukkanó lovas férfi elmondása szerint az M4 építéséhez hordták el innen a földet, de a gödröt valamikor be fogják temetni. Mondjuk arról fogalmam sincs, hogy ugyan mivel temetnének be egy ekkora gödröt?
A régi szőlős helyén lévő hatalmas homokbánya, aminek területe több focipályányira tehető:
Egyébként nagyon látványos, de egyben félelmetes is, 20-25 méter mély biztosan van. Bekerítve nincsen, de aki nem mászkál a közelében az nem is fog beleesni. Nem is számítottam rá, hogy egyáltalán bármiféle bánya lehet itt, ez valahogy teljesen elkerülte előtte a figyelmemet:
A homokbánya a mellette lévő tisztással - a távolban a völgyben Felsőfarkasd település - továbbá a völgyben kikövetkeztethető a Farkasd felől ide vezető dűlőút is:
Ezen a területen (még a szőlős előtt) az 1700-as években több út is keresztülhaladt (1.kat.felm.):
A 2. katonai felmérés térképén (1819-1869) a Farkasdi szőlők és a környék:
A "Farkasdi szőlők" és a filoxéravész Magyarországon - 1881. és az azt követő években:
Állami költségvetés 1882 - phylloxera-kisérleti állomás Farkasd pusztán:
Ez a kísérleti telep minden bizonnyal ezen a helyen, valahol itt, a régi "Farkasdi szőlők"-nél lehetett, megkockáztatom, hogy itt is volt:
Farkasdon 57.000 szál külföldről vásárolt vad alany szőlővesszőt ültettek el, feltételezésem szerint a régi térképeken feltüntetett Farkasdi szőlők helyén:
"Az amerikai szőlőfajták és oltványok megjelenése
Az átszervezett Országos Phylloxera Bizottság 1881 januárjában kezdte meg működését a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadó testületének támogatásával. Az átszervezés egyben azt is jelentette, hogy ekkortól a bizottság munkája elsősorban a gyakorlati kérdésekre irányult.
Márciusban megérkezett Amerikából a Nedeczky Jenő által vásárolt 114 000 db amerikai vad alany szőlővessző. Ezenkívül még Franciaországból és Ausztriából érkeztek szállítmányok.
Az összesen 141 000 szál szőlővesszőből Farkasdon 57 000, Szendrőn 24 000, Istvántelken 60 000 darabot ültettek el, mintegy 5000 vessző a szállítás során tönkrement..." (2)
"1881-ben a Pest megyei Farkasdon létesítettek egy kísérleti telepet, ahol az ellenálló amerikai fajtákat, a Ripariát, Elvirát, Kék Izabellát, York Madeirát kísérletezték ki." (3)
Volt olyan település, ahol fegyveres katonáknak kellett őrködni a fertőzött szőlőültetvények felett. Pl. Versecen. (2)
"Előfordult ugyanis olyan eset (1881-ben Aradon), hogy a filoxéraveszélyt semmibe vevő kisbirtokos subája alatt lopta ki az éppen elégetésre váró szőlőtőről lemetszett venyigét, s azt elültette saját rétháti szőlőjében. Felelőtlensége következtében 1883-ban már a rétháti szőlők is vészlepettek voltak, és 1890-re az egész Méncs-magyarádi ültetvényterület - amelyhez Réthát is tartozott - kipusztult" (2)
Az elnyúlt, hosszú dombtető a bányával, ahol egykor végig szőlők voltak a régi térképek alapján:
További érdekesség, hogy a 3.katonai felmérés térképe (1869-1887) a szőlőknél egy keresztet tüntet fel, ami más térképeken nem látható - illetve jelöli a füves tisztáson az egyedülálló épületet is, amit bekarikáztam:
A régi térképeken ezek a keresztek jelenthetnek feszületet, temetőt, vagy pl. magányos sírokat is.
A kereszt jelöléstől feljebb a domboldal tetején jelenleg is végigfut egy dűlőút. A dűlőút mentén egy sűrű erdősáv van, telehordva szeméttel.
(Farkasdon temetőről nem tudtam. Időközben kaptam egy olvasói hozzászólást 2023.01.15-én "gismanus"-tól, mely szerint Farkasdnak van egy kis temetője, ami a fenti térképen feltüntetett kereszt jelöléstől kb. 5-600 méter távolságra található. A későbbiekben majd valamikor felkeresem ezt a kis temetőt, és kiegészítem egy képpel róla a bejegyzést.)
Valószínűleg a kereszt térképjel egy feszületet jelölhet, amit nem találtam meg és szerintem nem is jó helyen kerestem. (vagy régi temető helye?)
Ami különösen tetszett még a környékben, azok a színek voltak. Többnyire barnás színekkel lehetett találkozni:
Ami sajnos nagyon negatív volt, tömérdek szemetet hordtak, hordanak ki erre a területre, erről ez a kép csak egy a sok közül:
Ezt figyelmen kívül hagyva, a környék szerintem kitűnő kirándulásra alkalmas hely, ahol lovassal, kétkerekű konflissal, kutyasétáltatóval, lassan guruló terepjáróval találkoztam kb. másfél óra alatt.
A térképjeleket végül nem sikerült megfejteni, de az egyik helyre, a tisztásra könnyű volt odatalálni.
Utólag pedig kiderült, hogy 1881-82-ben a filoxéravész során Farkasd pusztán 57.000 db külföldről érkező vad alany szőlővessző lett elültetve, valamint 8 holdnyi phylloxera lepett szőlőterületen kísérleti telep és állomás került létrehozásra.
Később a farkasdi telepet 1894-ben a bérleti időszak lejárta után az állam átadta és az magánkézbe került. Feltételezem a szőlők kipusztultak, vagy azokat kiirthatták (vagy mindkettő).
Azon időben a kísérleti telep vezetőinek egyike Farkasdon Petrovics István volt. (2)
Farkasd pusztára egy későbbi bejegyzésben még visszatérek, de más vonatkozásban.
(A képek 2022.januárban készültek. A hely más irányból is könnyen megközelíthető, mint később megnéztem, gyalogos és kerékpáros túra út is vezet itt keresztül.)
2022.12.13.
B.
Felsőfarkasd:
Videó:
További képek, egyéb:
Váczi Közlöny 1887. évi egyik számának részlete - kísérleti állomás és kísérleti szőlőtelep Puszta Farkasdon:
"A filoxéra elleni védekezés kialakulása (1782-1881) - (forrás: Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon)
A filoxéra vész védekezése során létrehozták a Magyar Tudományos Akadémia szervezetében működő, a filoxéravészszel kapcsolatos, kizárólag elvi és tudományos állásfoglalások kidolgozásával foglalkozó Tudományos Bizottságot. (A bizottságok átszervezése 1881 januárjára fejeződött be.)
"...1880. július 22-én az intézmény munkájának minél jobb megszervezése érdekében Horváth Géza és Emich Gusztáv nyugat-európai tanulmányútra indult a filoxérakutató állomások tanulmányozására. Hazatértük után Emich közel nyolcvanoldalnyi tanulmányban tájékoztatta a földművelésügyi minisztert az európai filoxérahelyzetről, és tapasztalataik alapján a szőlőterületek állandó figyelését, a kis területű fertőzések kiirtását, valamint a szénkénegezést és a jelentős állami támogatással végrehajtott oltványokkal való újratelepítést javasolta.
Javaslatára, a különböző éghajlati és talajviszonyok hatásának összehasonlítása érdekében,a Phylloxéra Kísérleti Állomás kísérleti telepeit a vészlepett területeken - Farkasd, Szendrő, Rákospalota határában - állították fel..." (2)
"...Az irtószerek bevizsgálása mellett az immúnis homoktalajokon végzett telepítési kísérleteket, valamint az amerikai fajokkal folytatott vizsgálatokat is az állomás szakemberei felügyelték. Első jelentős sikerük a 75%-nál nagyobb kvarctartalmú homoktalajok - az alföldi homoktalajban ez az arány 80% felett van - immunitásának kimutatása volt, melyet a farkasdi telepen kiásott vészlepett tőkék istvántelki elültetésével bizonyítottak be, ahol a filoxéra 18 nap után teljesen kipusztult." (2)
Visszatérve a térképjelekhez - nagyjából ezen a helyen jelölte a kataszteri térkép (1881) a gömbkeresztet (ha annak lehet mondani):
Mélyedés a szántóföldben (a képhez viszonyítva balra van Mende, jobbra Felsőfarkasd):
A homokbánya egy másik szemszögből - az arányokhoz a mellette lévő ház vehető alapul:
A tisztás, amire a régi térképek még egy épületet jelöltek:
Kép a bánya pereméről - gondolom a hely azóta sem változott:
Valahol a fák között:
Nyírvidék újság, 1890:
Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai:
1725, regeszták, részletek - (forrás: Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740):
- "Farkasd pusztán szinte meg látszik egy régi templom alapja, melyről semmit sem tudni." (Pesty, 1984)
- "Az egykori falu templomának romjai 1728-ban még láthatóak voltak." (Varga 1997)
Katonai légifotók a területről - még homokbánya nélkül - fentrol.hu:
1976:
A füves tisztás:
1980 - a füves tisztás ezen a képen is feltűnő:
1992:
Források:
(1) Pest Megyei Hirlap, 1962. júniusi száma, Elpusztult települések járásunkban/Gecseny Lajos
(2) Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005) IV. A védekezés országos szintre emelése (1881-1889)
(3) Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez
- további források a bekezdéseknél feltüntetve
Katonai légifotók: fentrol.hu
Régi térképek: mapire
