Apuleius • 5 nap
A Fehér Ló Fogadó a ceglédi uradalom egykori nevezetes vendégfogadóinak egyike volt.
Ez a bejegyzés ennek a fogadónak állít emléket.
A Fehér Ló Fogadóra régi térképen bukkantam, majd ezt követően néztem utána a napjainkra már elfeledett valamikori vendéglő múltjának.
A ceglédi Fehér Ló Fogadó leírás szerint 1840-ben épült.
A szóban forgó fogadó neve 1844. évi térképen eképpen van feltüntetve:
" Vendég Fogadó a Fejér Lónál "
A régi fogadó akkoriban poros utak találkozásánál állt, ahol manapság is egy forgalmas útkereszteződés található.
A vendéglő falai vastagok lehettek, fából készült alacsony faajtókkal, mintha mindig is ott állt volna, vándorokat, fuvarosokat, vásárosokat, obsitos katonákat és egyéb úton közlekedőket, helyi gazdákat várva és szolgálva.
A nyári hőségben az épület hűvös belseje menedéket adott az utazóknak, a fagerendás mennyezetről régi lámpák és füstös palackok lógtak, a pult mögött kedélyes, vagy mogorva csapláros állt, aki visszatérő vendégeit név szerint ismerte.
A fogadó előtt és udvarában lóitatók voltak, melyek mellett kocsisok pihentek, kiknek lovai a langyos vízből szomjasan kortyolgattak. Az udvaron istálló is állt.
Bent a helységben fapadokon pásztorok és földművelők beszélgettek, a háttérben muzsika szólt, néha kurjantás vagy nóta törte meg a csendet. A bejárat előtti tornác alatti padokon vándorok pihentek.
A fogadó falain belül dohány és pálinkaszag, friss kenyér és pörkölt illatát lehetett érezni, ami betöltötte a termet.
A durva faasztalok mellett a fáradt utazók ehettek-ihattak, a szobák fapriccsekkel és szalmazsákokkal lehettek berendezve.
Ha a fogadóba vándorkereskedő tért be, a sarokban terítette ki portékáját, színes kendőket, bőrtarsolyokat, apró csecsebecséket.
Az öregek mesélték, hogy valaha betyárok is megfordultak itt, s ha hihetünk a történeteknek, egy-egy éjszakán még a pandúrok is félve nyitottak be az ajtón.
Ahogy múltak az évek, az utak forgalma is megnőtt, a csárda pedig lassan elvesztette régi szerepét.
Előbb csak a vándorok ritkultak meg, aztán a helyiek is inkább a városba jártak be.
Egy nap aztán bezárták és a régi fogadó épülete ott állt az út mentén, ahol a naplemente fénye végigsiklott repedezett vakolatán, de épülete kis idő elteltével új szerepet kapott, azt egy épülő kaszárnyához csatolták.
Ezen a helyen állt egykor a Fehér Ló Fogadó:
A vendégfogadónak talán még kiakasztott fatáblája is lehetett, ami nyikorgott a lágy szellőben és integetett a fáradt utazóknak.
1844. évi térképen a fogadó - amit csak ezen az egy elérhető térképen találtam feltüntetve:
Mint már említettem úgy tudni, a fogadó 1840-ben épült.
Leírás szerint 1849-ben a Károlyi huszárok is megfordultak a fogadónál és annak környékén, ahol két ceglédi huszárt majdnem elfogott az ellenség és az összecsapásban egyikük meg is sebesült:
1849:
"...A július 20-án lezajlott turai csata után visszatértek a honvédek Ceglédre, és vonultak tovább délnek. A Károlyi-huszárok voltak az utóvédek. Időnként járőröket küldtek hátra.
Két ceglédi fiú is volt egy járőrben: Mózes Sándor és Meleg Sándor.
A járőrparancsnok kettőjüket rendelte terepkutatónak maguk elé.
A két huszár a Törteli és a Szolnoki út sarkán, a Fehér Ló Fogadó közelében kozák járőrrel találkozott, a kozákok körülfogták őket, Mózest öten, Meleg Sándort ketten. Mózes megsebesült, de csak forgatta a lovát, segítségért kiáltozva cimborájának.
Meleg éppen végzett a két kozákkal, kiszabadította.
Ekkorra a huszárjárőr is odaért, a támadók szétszaladtak...."
- forrás: Hídvégi Lajos (Pest Megyei Hírlap, 1975)
Cegléd - Törteli út, Széchenyi út és Szolnoki út kereszteződésénél (régi Fegyver tér) állt egykoron a Fehér Ló Fogadó (kép: 2024. március, kivágott saját képrészlet):
1867 - haszonbéri hirdetmény, amelyben a Fehér Ló fogadó is fel van tüntetve:
- forrás: Budapesti Közlöny, 1867
1969-ben írták, mely szerint 1912 körül Pappéknál két huszártiszt lakott, amely ház a régi Fehér Ló Fogadó épülete volt, vagy lehetett:
"...Pappéknál két huszártiszt lakott állandóan, a hajdani diák jól emlékszik rájuk.
A nagy ház ma is áll a Fegyvertéren, valamikor az uradalom Fehér Ló fogadója volt, sok szobával és tágas istállóval..."
- Hídvégi Lajos (Pest Megyei Hírlap, 1969)
Az út mentén napjainkban, ahol 1840-től egy ideig a Fehér Ló Fogadó épületét látogatták az utazók:
A fogadó helyének azonosítása - térképek összevetése:
A felső, 1844. évi térképen a fogadó épületei és udvara.
Az alsó,1881. évi kataszteri térképen már laktanya.
Két viszonyítási pontot a térképeken bejelöltem, a térképek fordított helyzetben vannak.
A későbbi laktanya négyszögletes udvara egyező hasonlóságot mutat az egykori fogadó udvarával.
A fentiek alapján már ki lehet következtetni, mi és hol lehetett:
1959. évi katonai légifotón az akkori terület és az épületek (fentrol.hu):
Távlati képen az érintett utak kereszteződése az egykori Fehér Ló Fogadó és későbbi laktanya helyével (2024. március) - kép közepének bal oldalában látható füves terület:
1973-ban készült katonai légifotón az egykori kaszárnya épületei, melyek közül a két kisebb elváló épület a régi Fehér Ló Fogadó fennmaradt épületei lehettek (fentrol.hu):
- az udvari épület itt mintha valamiféle istálló féleség lenne:
A Fehér Ló Fogadó helyén mostanság egy üres telek található:
Hídvégi írta 1969-ben:
"...A nagy ház ma is áll a Fegyvertéren, valamikor az uradalom Fehér Ló fogadója volt, sok szobával és tágas istállóval..."
A térképek és a leírások alapján vélhetően ez az épület lehetett az Fehér Ló Fogadó - minden bizonnyal ekkor már több felújításon átesett - épülete, amely még 1973-ban is állt a Fegyver téren:
A Fehér Ló Fogadó végnapjai:
1870
"Szalai Sándor főjegyző, mint a népszámlálás megyeileg megbízott előadója jelenti a népszámlálás eredményét 1870. máj. 19.-én.
...Ugyanazon évben a város az alapítványi uradalomtól megveszi a Fehér ló és Vörös ökör vendéglőket kaszárnya céljaira 5000 forintért."
- forrás: Kolofont József (szerk.): Magyar városok monográfiája 10. Cegléd (Budapest, 1931) // Velker János: Cegléd 1848/49-ben
A leírások szerint a Fehér Ló Fogadó 1840-ben épült, majd épületét 1870-ben Cegléd városa kaszárnyának vásárolta meg.
Ez alapján a fogadó majd 30 évig működhetett.
2025.02.15.
B.
Egyéb:
2010-ben még voltak ezen a helyen épületek, de én nem emlékszem rájuk:
2011-ben pedig már csak törmelékek:
Források:régi térképek: mapire, hungaricanakatonai légifotók: fentrol.huAdatok: hungaricana, arcanum adatbázisegyéb források a bejegyzésen belül feltüntetve
