Logo Pic
beatkorSzaki 2023. március 16.

„A fiatalok titokzatos gengje” és egy ritka LGT-boogie

lanyarcok_1.jpg
Bán Róbert Lányarcok tükörben című filmje két radikálisan eltérő emberi sorsot ábrázol: Vera (Egri Márta) és Borika (Bodnár Erika) között jószerivel a közös lakás jelenti az egyedüli kapcsolatot, utóbbi ugyanis előbbi szüleinél bérel szobát. A kirakatrendezőnek tanuló Vera elképesztően magabiztos lány, aki teljes mértékben uralja környezetét, ugráltatja szüleit (akiket Márkus László, illetve Kállai Ilona játszanak), míg Borika a reprezentatív Barbara eszpresszóban dolgozik felszolgálóként, s csupán egy idősebb hódoló (Sinkovits Imre) keresi a kegyeit.

Egy nap azonban elcsábítják Vera kedvesét, Szabolcsot (Marosi Gábor), és a lány egy fura fiú, Dada (Vogt Károly) segítségével akarja őt visszaszerezni. Borikát társnői kiközösítik különcségéért, és kikezdik az udvarlója miatt. Amikor pedig a Sinkovits Imre által alakított alakot letartóztatják csempészés miatt, a lány hiába bizonygatja, hogy semmit nem tudott üzelmeiről, főnöknője áthelyezi egy zuglói üzletbe. Szabolcs eddigre visszamenne Verához, csakhogy a lánynak már Dada kell.

265897_1632863709_3292.pngA film plakátja. Forrás: mafab.hu

A korabeli kritika teljes joggal jegyezte meg Bán Róbert mozijával kapcsolatban, hogy Mándy Iván világát filmre vinni szinte lehetetlen feladat: „aki Mándy írásaiból akar filmet alkotni, készüljön fel rá, hogy hálóval megy ködöt fogni, és lasszót kell az álmok nyakába vetnie. Mert Mándy a valóság konkrét, köznapi motívumaiból épít egy szürrealista álomvilágot” – írta a Filmvilág. Amennyiben valaki mégis kísérletet tesz erre, semmiképpen sem szabad azt a hibát elkövetnie, hogy színes technikát használ, valamint azt is kerülnie kell, hogy nem valódi helyszíneken, hanem díszletben forgat. Sajnos, az alkotók mindkét csapdába beleestek.

A film ‒ amely a Borika vendégei című elbeszélésből, valamint a Mi van Verával? címet viselő Mándy-novellából született, és a forgatókönyvet is az író jegyzi ‒ alaptémája a generációk közötti viszony. Az 1970-es évek elején világszerte megfigyelhető volt az idősebb nemzedékek részéről egyfajta alkalmazkodás az ifjúság öltözködéséhez, hajviseletéhez. A hatvanas években még kiátkozottnak számító farmert az idősebb korosztályok képviselői is egyre inkább elfogadták, sőt, lassanként hordani is kezdték. Egyre több negyvenes-ötvenes éveiben járó férfi kezdte továbbá növeszteni a haját, valamint az arcszőrzetét. A Lányarcok tükörben is jól példázza ezt a jelenséget, ettől függetlenül a szülők nemzedéke és az ifjúság közötti út úgyszólván átjárhatatlan:

„életritmusuk ‒ fogalmaz a fentebb is idézett Filmvilág-cikk ‒ idegen, egymás közötti érintkezésük idegen szabályai, furcsa, érthetetlen nyelvük, előítéleteik és ítéleteik követhetetlenek az előző nemzedék számára. A fiatalok titokzatos genget alkotnak az idősebbek szemében, titokzatos rítusokkal, furcsa üzenetek jönnek és mennek, ósdi cserépkályhákat festenek át tarka mintákkal, távoli telefonhangok adnak szigorú parancsokat, hogy a lány melyik fiúval járhat és melyikkel nem, s ebbe a kívülről boldognak látszó, képtelen összeesküvésbe a szülők nemzedékéből már senki nem kerülhet be.”

A Lányarcok tükörben zenéjét ‒ s ez újabb példa a világok találkozására ‒ Petrovics Emil, illetve Frenreisz Károly írták. Vera a film egy pontján elénekel egy részletet Engelbert Humperdinck első nagy, 1967-ben megjelent slágeréből, a Release me-ből, amellyel az énekes azonnal a brit slágerlista első helyére került ‒ kiütve a Beatlest, akiknek négy év után először ekkor nem lett toplistavezető az aktuális kislemeze. Mivel Humperdinck inkább az idősebbeket szólította meg, ez az esemény is szimbolikusnak tekinthető. Vera korosztálya a konszolidáltság helyett immár a fésületlenséget preferálja, amelyet jól mutatnak a filmben elhangzó LGT-dalok: A semmi kertje, a Lincoln fesztivál blues, a Ne szédíts ‒ amelynek refrénje („Adnék neked szerelmet / Forró, forró szerelmet / S azt, mit elmondani nem lehet.”) aligha nyerte el egy korabeli konzervatív beállítottságú felnőtt tetszését. Illetve a Megvárlak ma délben, amelyet Vera és barátja hallgattak első találkozásukkor. Ez a dal egyébként többször is elhangzik a filmben, az egyik alkalommal Vera lemezről hallgatja, vagyis elvileg a Ringasd le magad albumot teszi fel a lemezjátszóra, ez azonban megkérdőjelezhető, ugyanis a második LGT-lemez 1972 decemberében jelent meg, a film forgatása pedig július és szeptember között zajlott.

A Lányarcok tükörben szenzációja az LGT szereplése, ugyanis a zenekar első időszakáról rendkívül kevés mozgóképes anyag áll rendelkezésünkre. A filmben látható koncerten az együttes egy kifejezetten a filmhez írt dalt, a Csak akkor jó című Frenreisz Károly‒Adamis Anna kompozíciót adja elő.

A gitár és a basszus unisonója indítja a szerzeményt, a versszakok után Barta „fűz kommentárt” Frenreisz énekéhez, a refrén kétszer hangzik el. A bridge után hallhatunk egy szaxofonszólót Frenreisztől. Ezt követően megismétlik a második verzét, a dal végén pedig elhangzik egy dob-, egy zongora-, egy gitár-, majd egy újabb zongorakiállás. A Csak akkor jó boogie, Barta slideot is használ a dalban, amely egyébként az egy évvel később, általa írt Hej, gyere velem című szerzemény előképének is tekinthető. Összességében véve: poposabb hangvételével már megelőlegezi az egy évvel későbbi, immár Somló Tamással készült Bummm irányvonalát.

„Szerkesztette az LGT, Londonban” ‒ olvasható a Ringasd el magad borítóján, amelyen egyébként több fotó is szerepel a zenekar első tabáni koncertjéről, amelyre 1972. május 1-jén került sor a Mini társaságában. Május 27-én a Locomotiv fellépett a Lincolnban megrendezett Great Western Express fesztiválon ‒ ez volt első nyugat-európai vendégszereplésük, ennek állít emléket a Lincoln fesztivál blues, a zenekar egyik legkiemelkedőbb kompozíciója.

A fesztiválon egyébként olyan meghatározó nevek léptek színpadra, mint Buddy Miles, Rory Gallagher, a Beach Boys, vagy a Genesis. Ezt követően Presserék Svédországban, Sundsvallban játszottak egy klubban csaknem két hétig, amikor kiutasították őket, mivel nem érkeztek meg a munkavállalási papírjaik. Augusztus 17-én a Kisstadionban léptek fel a Mini és Zalatnay Sarolta társaságában, a koncertről a New Musical Express is beszámolt.

A Ringasd el magad című lemezt 1972. december 25-én, valamint 26-án az Egyetemi Színpadon mutatták be, majd 1973. január 3-án, Frenreisz Károly távozásával lezárult a zenekar első ‒ méltánytalanul háttérbe szorult ‒ korszaka. Amikor 1973 márciusában a Lányarcok tükörben a mozikba került, az LGT már Somló Tamással dolgozott, és egy teljesen új fejezet kezdődött a zenekar történetében.

Szerző: Dragojlovics Péter

Nyitókép: mafab.hu

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

Vissza a címlapra
Volt egyszer egy beatkorszak
Jó lenne megírni egyszer a magyar könnyűzene titkos történetét. Jó lenne ismerni minden akkordmenet, dobszóló, orgonafutam, no meg minden egyes dalszöveg háttérsztoriját. Mindez aligha lehetséges persze. Mi most néhány mozaikdarabot mégis megmutatunk!
Legjobban pörgő posztok
Nagy kakaós kalács teszt
Linda Morvai • 16 nap
Napi érdekes - 513
JTom • 5 nap
Megvan a megállapodás Koopmeiners szerződéséről?
venember83 • 4 nap
Ismét szinte tökéletes – Ilyen volt a Depeche Mode az MVM Dome-ban
srecorder • 1 nap
Rabiot: "Még nem hoztam döntést a jövőmmel kapcsolatosan"
Apuleius • 8 nap
Cikkek a címlapról
A gyermeknyelv kutatása
Megjelent: Magyarország 1977/37, 22. o. Alighanem Pszametikhosz fáraó volt az első „gyermeknyelvkutató”. Hérodotosz beszámolója szerint a fáraó kíváncsi volt rá, hogy melyik nyelv a legősibb a világon. E rejtélyt úgy vélte megoldhatónak, hogy két gyermeket a külvilágtól teljesen elzártan…
Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón
A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait. Showcase, unikális filmprogram és…
>