venember83 • 3 nap
Magyarország Új, tagközpontúbb kamara ígéretét tartalmazza az a program, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Közgyűlése támogatott a tisztújításkor. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, az MKIK új alelnöke szerint nyitott, együttműködésen alapuló országos kamarát szeretnének létrehozni, ami folyamatos mérésekkel és adatokkal alátámasztott javaslatokkal segíti a kormányzat munkáját.
A cél eléréséhez nem kell teljesen újraírni a működést, ugyanakkor sokkal több belső, kétirányú információmegosztásra van szükség.
Balog Ádám szerint a vállalkozóknak abból kell kiindulniuk, hogy a gazdaságpolitika mindig elmegy addig a pontig, amíg lehet, így a feladat az, hogy a szabályozók által biztosított lehetőségekkel, eszközökkel és mandátumokkal a kamara és a tagsága élni tudjon.
Azokon a területeken pedig, ahová a gazdaságpolitika nem tud elérni, a vállalkozások önszerveződése jelenthet megoldást.
„Csak akkor tudunk többet elérni, ha mi magunk is több munkát teszünk a tárgyalásokra való felkészülésbe, ha a tagság véleményét minél szervezettebb formában tudjuk elemezni és eljuttatni a döntéshozókhoz. A saját térfelünkön meg kell mutatnunk, a képzésekkel meg kell tanítanunk a tagságnak, hogy milyen lehetőségek vannak, és miként lehet élni velük. Azt viszont mindig egyértelműsítjük: nekik is van feladatuk, élniük kell a lehetőségekkel!” – mondta lapunknak a kamarai alelnök, aki az új kamarai működési modellt hat pontban foglalta össze.
1. A konzultáló kamara
Mondd el, és mi is elmondjuk!
A korábbiaknál sokkal több párbeszédre van szükség. A kamara élő szervezet, az információk le- és feláramlásának fontos és pontos színtere. A beérkezett információk szintetizálására, értékelésére, elemzésére, a visszajelzések vizsgálatára kiemelten kell figyelni.
Ezzel kapcsolatban Balog Ádám beszámolt arról is, hogy az új kamarai vezetés már sok tekintetben megtalálta az együttműködési pontokat a gazdasági kormányzattal. Például folyamatos az egyeztetés a Nemzetgazdasági Minisztérium új kkv-államtitkárságával; a Demján Sándor Program végrehajtásában például a kormány és a kamara között rövid távon is konkrét együttműködési lehetőségek körvonalazódnak.
A megváltozott gondolkodás szimbolikus lépéseként értékelhető, hogy az új kamarai vezetés első intézkedése a minimálbér-emeléssel kapcsolatos konzultáció meghirdetése volt, amelyre több ezer válasz érkezett. Az eredmények kiértékelése hosszabb feladat, de az MKIK alelnöke szerint a vállalkozók válaszai alapján az biztosan látható, hogy a jövő évi emelést a vállalkozók nagy része ki tudja gazdálkodni, de egyes alacsony termelékenységű és magas munkaigényű szektorok esetében szükség lehet valamilyen kompenzációra.
2. A szolgáltató kamara
Segítünk a mindennapokban! !
Balog Ádám szerint nem lehet kérdés, hogy a korábbi évekhez képest „sokkal többet kell tennie a kamarának a tagságért”.
A szakember szerint elsősorban a tanácsadási oldalon van mit fejleszteni – olyan megoldásokat kell kínálni, amelyek abban segítik a vállalkozásokat, hogy miként használják hatékonyabban a rendelkezésre álló eszközöket, legyen szó digitalizációról vagy éppen az új kormányzati programokról. Ennek érdekében szükséges kialakítani egy országos szintű, egységes alapszintet, valamint egy emelt szintet is – ez utóbbit a területi kamarák által meghatározott módon és terjedelemben.
3. A tudásalapú kamara
Osszuk meg a tapasztalatainkat!
Az előző ponttal szorosan összefügg, hogy a megszerzett információkat, a felhalmozott tudást a kamarának vissza kell juttatnia a tagságnak. Így a vállalkozások a jógyakorlatok, a tudásmegosztás révén gyorsabban tudnak növekedni, és elkerülhetik azokat a tipikus hibákat, amelyeket korábban mások már megtapasztaltak.
Az új kamarai vezetés szeme előtt az Osztrák Gazdasági Kamara által működtetett WIFI oktatási rendszerhez hasonló oktatási bázis megalkotása lebeg. A WIFI (az Osztrák Gazdasági Kamara gazdaságfejlesztési intézete – Wirtschaftsförderungsinstitut) évente harmincezer kisebb-nagyobb élő és online tanfolyamot szervez Ausztriában, amelyeken közel háromszázezren vesznek részt. „A program fontos eleme a megújulás: a WIFI tudásanyagának 20 százaléka minden évben új fejlesztésű” – emlékeztetett Balog Ádám.
4. A szervezett kamara
Együtt erősebbek vagyunk!
Az MKIK alelnöke szerint a kamara működési modellje szintén reformra szorul, hogy még hatékonyabban tudják beteljesíteni érdekvédő és -érvényesítő küldetésüket. Ehhez a kamara belső szervezetének jobban kell alkalmazkodnia a gazdaság és a gazdaságirányítás struktúrájához. Ha így történik, akkor a kamara véleménye (összhangban a tagság, a vállalkozók gondolataival), jobbító szándéka is hatékonyabban juthat felszínre, akár már a programalkotási fázisban is.
„Ez csapatmunka, ennek meg kell találni a formáját” – vélekedik Balog Ádám, aki szerint a szorosabb szervezeti kapcsolatok jelentősen tudják szélesíteni az álláspontok kialakításában részt vevők körét.
5. A nemzetközi kamara
Nyiss a világra!
„A magyar piac jól körülhatárolt piac a maga növekedési korlátaival. Ha tényleg eredményesebb hazai vállalkozói környezetet szeretnénk, akkor abban is segítenünk kell a tagjainkat, hogy a termékeikkel, a szolgáltatásaikkal más piacokon is megjelenjenek” – vélekedett Balog Ádám.
Az ehhez szükséges információkat, tudást az MKIK más országok kamaráitól tudásmegosztás keretében meg tudja szerezni, így lényegében „első kézből” tud praktikus tanácsokat adni a külpiacok felé kacsingató vállalkozóknak.
6.A hálózatban működő kamara
Használjuk ki az erőforrásainkat!
A kamarai rendszer óriási hálózat, amit sokkal jobban ki kell használni. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen, hogy minél több döntés szülessen meg a hálózat távolabbi részein, a szubszidiaritás elve alapján.
„A feladat nem kicsi, de a választás óta felpezsdült az élet a helyi kamarákban is. Számos ötlet, javaslat kerül elő, és nincs hiány a munkában részt venni kívánó, a vállalkozói közösségért tenni akaró jelentkezőkből sem. Erre lehet alapozni a munkát” – bizakodott az alelnök.
