venember83 • 3 nap
Az 1980-as évek a hangsúlyos és a vagány megjelenés kora. De vajon ténylegesen több hasznot hozott a társadalom számára, mint veszteséget ?
A fast fashion fogalma magyar fordításban mindössze annyit jelent, hogy "gyors divat". A magyarázat pedig igen egyszerű. A 80-as évek igényei között számtalan olyan tényező szerepelt, mint a merész smink, a színes ruhák és kiegészítők, illetve a legjobban passzoló méretek sem maradhattak el.
A szükséglet jelentősen megváltozott. A cél az volt, hogy a vásárló ezentúl minél gyakrabban cserélje ruhatárát, így nagyobb hasznot hozott az adott cégnek. A gyors csere alapötlete nem is bizonyult rossz stratégiának, azonban ennek megvalósításához el kellett hagyni a drága és elit alapanyagokat.
A hirtelen növekedésnek induló termelés okán szinte már "elengedhetetlen" lett, hogy a divatipar nagyjai felzárkózzanak, így a jól ismert divatházak, mint pl.: Givenchy és Saint Laurent is újra bevetésre készen álltak. Az eredmény természetesen nem maradt el, Párizs lett a divat "magja". A főváros utcáin mindenütt megjelent a kreativitás, mely nem ismert határokat. A legnagyobb csillagok között megemlíthetjük Thierry Mugler francia ruhatervezőt és Claude Montana stylist és divattervezőt.
THIERRY MUGLER TERVEZŐ MUNKÁI -1980-AS ÉVEK
Akadtak azonban vetélytársak is, mint az Egyesült Államok, melynek befolyásoltsága óriási volt. Míg a francia területen ragyogott az elegancia, addig az előbb említett oldalon hódított a sportruházat és a legkülönbözőbb stílusok nyertek utat maguknak. A TV-műsoroknak és zene csatornáknak köszönhetően nem volt kétség afelől, hogy ez a vonal is rendkívül hatásos.
SPORTRUHÁZAT - 1980-AS ÉVEK
A neves magazinok címlapjain számtalan esetben jelentek meg különböző hírességek, akiknek köszönhetően még könnyebben tettek szert az adott márkák a népszerűsítésre. Okos döntésnek bizonyult az is, hogy akár egy egész könyvet szenteltek kizárólag erre a célra, melyből minden évben megannyi példány került kiadásra.
GQ BORÍTÓK -80-AS ÉVEK
A fast fashion kialakulásával a piac tehát jelentősen megváltozott. Érdemes szót ejtenünk arról is, hogy a termelés menete miként zajlott. A ruhák számottevő része főként ázsiai országokban készült, ahol nem csak a dolgozók bérének mértéke volt csekély, hanem a munka körülmények és a végtermék színvonala is hagyott némi kivetnivalót maga után.
NEW YORK CITY KÍNAI NEGYED- RUHAGYÁR - 1981 SZEPTEMBER
(ÁZSIAI NŐK MUNKA KÖZBEN)
A minőség hanyatlása egyúttal óriási pazarlást jelentett a társadalom számára, hiszen a luxust felváltotta a könnyen hozzáférhetőség, ami egyenlő volt azzal, hogy a régi daraboktól való megválás egyre gyakoribb lett. Sajnos ennek eredményeképp óriásivá nőtt a pocséklás mértéke, mely környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú kérdéssé vált.
Az alábbi grafikon kiválóan szemlélteti azt a tényt, miszerint az 1960-as években jellemzően az egyedi, ám drágának mondható, mégis igényes darabokhoz juthatott hozzá az ember. Az évek előrehaladtával azonban rohamosan változtak a szokások, s a kínálatra való kiadás foka jelentősen csökkent. A megvásárolt ruhák nagy százaléka előbb vagy utóbb a kukában végezte, ami hozzájárult annak a több milliós mennyiségű szemétnek a létrehozásában, mely napjainkra már hatalmas mértéket öltött.
Évente 92 millió tonna ruhával kapcsolatos hulladékot dobunk ki. Minden másodpercben elindul a szeméttelepre egy teli szemetes kocsi, ami 1,5 Empire State Building megtöltésére elegendő adagot szállít...
Sajnos a fast fashion hullám azóta is töretlen, s ma már pillanatok alatt juthatunk hozzá azokhoz az igényekhez, melyek az adott pillanatban megmozgatnak minket. A különböző médiaeszközökön keresztül vásárlási kényszerre teszünk szert és észre sem vesszük, de hamarosan csordultig tele a szekrény.
Érdemes átgondolnunk, hogy a pillanatnyi hév vagy valóban a hiány vezérel bennünket!?
