Logo Pic
fovarosi.blog.hu 2022. szeptember 17.

A templom, amit eltoltak

A Krisztinavárosban álló templom gazdag történetében egy érdekes műszaki megoldásra is lelhetünk - a templom egy részét szó szerint eltolták, hogy így oldják meg kibővítését. Az eredmény ma is látható.

krisztinavarosiplebaniatemplom-1970korul-fortepan_hu-5909-fortepan.jpg1970 körül (fortepan.hu, 5905)

A Krisztina tér egyik sarkában álló templom helyén először Franczin Péter Pál kéményseprő mester emeltetett egy kis kápolnát - benne a Vérehulló Szűzanya kegyképével - 1700-ban, hálából azért, hogy megmenekült a pestisjárvány elől. Ez a fából emelt kápolna súlyos károkat szenvedett az 1723-as tűzvészben, amelyet egy puskapor raktár felrobbanása okozott. A következő években már kőből emeltek a helyére egy újabb kis kápolnát. A gyűjtést előmozdította Mária Terézia is, aki 24 aranyat ajándékozott a szent hely kibővítésére.

Később Mária Terézia lánya, Krisztina érte el azt, hogy a Vár körüli építkezési tilalmat részben feloldják és elindulhassanak a parcellázások, építkezések. Róla nevezték el a városrészt Christinopois-nak, azaz Krisztinavárosnak. A kibővítve is szűkösnek bizonyuló kápolna helyett az egyre bővülő lakosság kiszolgálására nagyobb templomra volt szükség. Ez 1795-1797 között Hikisch Kristóf tervei alapján fel is épült - igaz, belső berendezése még évtizedekig elhúzódott. A templomot 1797. augusztus 5/6-ának éjjelét átvirrasztva szentelték fel. Hosszú szárazság után aznap hajnalra az eső is megérkezett, majd napközben gyönyörű napsütés örvendeztette a híveket.

krisztinavarosiplebaniatemplom-20210227-06-small.jpg

A koporsó alakú oltár körüljárható, kőből falazott. Felépítményét Held Frigyes faragta fából, a tabernákulumot Münzberges János asztalosmester készítette. Az apszis barokk keretépítménye copf és klasszicista stílusjegyeket is mutat. A talapzat párkányán Szent Joachim és Szent Anna szobrai láthatók. A zárópárkányon a két angyal között az Salm Lipót ábrázolásában az Atyaisten és a Szentlélek-galamb láthatók, ezek fehér gipszből készültek. A templomban az átadáskor még csak a főoltár és a kifestett szentély készült el. Harangjai csak 1799 végén készültek el, december 1-én szentelték fel őket, majd a behelyezést követően december 7-én szólaltak meg először. A szószék 1804-ben készült: levélrózsás, füzérdíszes támasztékon áll, mellvédje evangéliumi témákat jelenít meg: a bal oldalin pogány asszony könyörög démontól megszállt leányáért, középen a magvetőről szóló példázat látható, jobbra pedig a kafarnaumi százados kéri Jézustól szolgája gyógyulását. A két oszlop előtt a szeretet és a remény allegórikus, ülő alakjai láthatók. A fenti hangvetőn kereszt és kehely előtt a hit felhőkön ülő alakját láthatjuk. A kezében látható mérleg az igazságosság szimbóluma. A hangvető mennyezetén a Szentlélek jelenik meg galamb formájában. Az asztalosmunkát Münzberger János, a szobrászati munkákat Held Frigyes végezte el.

1821-ig a ferenceseké volt, akkor viszont plébánia-templomi rangra emelték. Majsch Jakab lett a plébános, aki később Széchenyi István gyóntatója, majd esketője is lett. Majsch építtette a templom orgonáját is 1830-31-ben. A templom több történelminek mondható eseménynek is otthont adott, erről a bejáratnál emléktáblák is tanúskodnak. Itt tartotta esküvőjét Széchenyi István és Seilern-Aspang Crescence 1836-ban. Itt esküdött örök hűséget feleségének Semmelweis Ignác 1857-ben. Itt keresztelték meg az 1848-ban született Eötvös Lorándot. 1865-ben Liszt Ferenc is ellátogatott a templomba.

Ha tetszik a blog, kérlek támogasd munkámat anyagilag is! Támogatásod segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Nagyobb adományodat most könyvvel hálálom meg, részletek a Patreon oldalon. Segítségedet nagyon köszönöm! >>> Patreon >>>

A templom az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején megsérült, ezért 1852-ben felújították. Az ekkor épült toronysisakot 1883-84 során cserélték újabbra, amikor Czigler Győző tervei alapján restaurálták az épületet. Ekkor a templom új homlokzatot is kapott, a három felső ablakból pedig kettőt szoborfülkévé alakítottak át. Az eredeti harangokat 1916-ban emelték le az első világháború miatt, a pótlásukra az 1920-as években került sor. Ezek azonban a második világháborúban semmisültek meg. A legújabb harang 2000-ben készült Gombos Miklós műhelyében.

krisztinavarosiplebaniatemplom-1900korul-fortepan_hu-15110-adomanyozosalynoemi-reszlet.jpg1900 körül (fortepan.hu, a 15110-es kép részlete, adományozó: Saly Noémi)

A Krisztinaváros népessége a huszadik század első évtizedeiben is tovább gyarapodott, így ezt a templomot is kinőtte gyülekezete, hiába miséztek vasárnaponként akár 7-8 alkalommal is. Ráadásul - a Pesti Hírlap 1943. november 19-iki cikke szerint - a falakon jókora repedések keletkeztek, alulról pedig háromméteres magasságig vizesedtek fel a falak. Már az 1930-as években bővítésre volt szükség, és erre végül bámulatos megoldás született.

A templom 1942-ben megkezdett felújítására és bővítésére két terv is született. Payr Egon építész javaslata szerint új mellékhajókat építettek volna a templomhoz, ám ez komoly belebontást igényelt volna a meglévő épületbe. Addigra azonban a Műemlékek Országos Bizottsága dr. Schoen Arnold közlése alapján feltárt egy 1796-ból származó freskót. Ezt még Sándor Móricz gróf megrendelésére készítette Falconer József Ferenc, egy skót származású festődinasztia tagja, és a többszöri átmeszelés rétegei alól meglepően jó állapoban került elő. A már akkor is másfél évszázados korú alkotást mindenképpen meg akarták menteni. Mivel a freskónak a szakszerű levétele, majd új felületre felhelyezése kockázatos és igen költséges megoldás lett volna, inkább egy merész javaslat mellett döntöttek. Elhatározták, hogy a szentélyt levágják és hátrébb húzzák! A különleges akciót Makovsky László építőmester hajtotta végre Borsos László és Brestyánszky Tibor terveinek megfelelően.

(képek: a Pesti Hírlap képes melléklete, 1943. november 30.)

A munkáról így számolt be Brestyánszky Tibor mérnök 1943 augusztusában az Új Magyarságnak: "A szentély hátsó falát lebontjuk, a két oldalfalat pedig két méter magasságban a templom talapzata felett, hatvan centiméternyi szélességben és harminc centiméternyi mélységben bevéssük. Horonynak nevezik ezeket a szalagban futó nyílásokat. Ebbe a horonyba alul, felül betonágyazásba speciális síneket teszünk, a sínek közé pedig görgőket. Amikor ez a fal egyik oldalán kész, ugyanígy járunk el a fal másik oldalán is. A kétoldali hornyozás közötti falrészt a görgők között átfúrjuk, úgyhogy a szentély két oldalfala valósággal lebegni fog a görgőkön. Ezután két nagy csörlőt ágyazunk be a földbe egy bizonyos távolságra a szentély volt hátfala irányában, a két oldalfalat huzalok segítségével aztán a csőrlők a már felépített alapfalakra húzzák. Természetesen nagyon is egyenletesen kell húzni a két falat, nehogy repedések tönkretegyék. A szentély boltozatát különleges ácsolással fogjuk merevíteni. (...) A szentély hátsó falának lebontása után először a főoltárt fogjuk hátrahúzni. Az oltár rendkívül karcsú, nagyon meg kell rögzítenünk, úgyhogy az állványzat, amellyel hátrahúzzuk, valóságos ostromtoronyhoz hasonló szerkezet lesz. A főoltárnak nagyon szép műmárvány burkolata van, éppen ezért kár volna lebontani. Természetesen a főoltárt teljes egészében átcsiszolják és újra aranyozzák."

Első lépésként tehát a 60 tonnás főoltárt öt sínpáron eltolták. Miután ezt 1943 november közepén sikeresen elvégezték, jöhetett a következő lépés: a 720 tonnás szentély hátratolása. Ez is sínpárokon történt, és a hatalmas falakat két darab 10 tonnás, kézi hajtású csörlővel sikeresen mozdították el új helyükre. Miután a főoltár és a szentély mozgatásával végeztek, következhetett az új oldalhajók hozzáépítése. A munkálatok 11 millió pengőbe kerültek. A különleges munka nem volt példa nélküli: 1934-ben a dunapataji templom szentélyét tolták el 8 méterrel.

Szabó Imre plébános, későbbi püspök az ostrom alatt is helyben maradt. Látogatta az óvóhelyeket, papjaival miséztek, gyóntattak, temették a halottakat.

Az 1950-es években rendszeresen orgonált a templomban Czigány György. A 2010-es évek elején a templom tetőszerkezetét újították fel.

Források:
https://varoskepp.blog.hu/2009/06/29/krisztinavarosi_tili_toli
https://pestbuda.hu/cikk/20210202_kettevagtak_es_kibovitettek_kulonleges_tortenete_van_a_templomnak_ahol_szechenyi_eskudott
Elhúzzák helyéről egy budapesti templom szentélyét. In: Kárpáti Híradó (Beregszász), 1943. november 21. p. 9.
Nagyobbitják a krisztinavárosi plébániatemplomot, ahol Széchenyi István gróf esküvőjét tartotta. In: Új Magyarság, 1943. augusztus 26. p. 4.
Szombaton hátrább tolják a krisztinavárosi plébániatemplom hétszázhuszezer kiló súlyú szentélyét. In: Pesti Hírlap, 1943. november 19. p. 2.
Művészeti irodalom. In: Magyar Művészet, 1938/4. szám
dr. Török József: krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom. Mikes kiadó, Budapest, 2004.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Vissza a címlapra
Fővárosi Blog
Budapest. A város, amelynek a rövidítése egy sör márkája. A város, ahol a bezárt reptéri terminálnak van vasútállomása, a nyitva levőnek pedig nincs. A város, ahol cukrászdában üldögélt Kurt Cobain. A város, ahol autóval nem szabad balra kanyarodni. A város, ahol van Kispest, de nincs Nagypest; van Újpest, de nincs Ópest. Ahol a Városháza nem a város felé néz. Ahol lelátóról nézhetünk élőben egy plázát.

Kapcsolat: 7788fido (kukac) gmail.com

A blog ezeken a helyeken is elérhető: twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Legjobban pörgő posztok
Nagy sertés tepertő teszt
Linda Morvai • 8 nap
Agresti: „Nem változott a Juve álláspontja, több távozó lesz nyáron”
venember83 • 5 nap
Motta és Anderson érkezhet, így pedig Chiesa is hosszabíthat
venember83 • 7 nap
Allegri: „Folytatjuk a pozitív sorozatunkat”
venember83 • 2 nap
Napi érdekes - 516
JTom • 2 nap
Cikkek a címlapról
Vác Honvédelmi Nap - 2024.04
Először rendezték meg Vácot, a Honvédelmi Napot, április 13-án, szombaton, a Piarista Kilátó Központ melletti Anzelm kertben. Aki kilátogatott, az élőben láthatta a a Magyar Honvédség láncos technikáját, köztük a legújabb beszerzést, a Leopard 2A7HU harckocsit. Egyes járművekbe fel lehetett mászni,…
Virágözön saját kezűleg anyák napjára, kicsiknek és nagyoknak
Mai válogatásunkat a virágok ihlették, nem véletlenül. Magyarországon és a világ számos más területén hamarosan, május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat, a jeles napnak pedig elválaszthatatlan jelképe a virág. Az ünnephez elsősorban az orgona kapcsolódik, ezért…
>