GastroGuide • 1 nap
Kedves olvasók, nemrég volt kerek évfordulója a magyar gyógyszeripar egyik legkiválóbb alapítója születésének: Richter Gedeon 1892. szeptember 23-án látta meg a napvilágot Heves VÁRmegyében, a Hatvanhoz közeli Ecséden. (Tehát ő is Szűz csillagjegyű, akárcsak a blogger, yesss!) Ennek apropóján a Jazzy Rádió Mesél a múlt c. kiváló rovata (minden kedden reggel 9 után) is fókuszába helyezte ezt a nagyszerű embert a szeptember 27-i adásban az állandó vendéggel, Katona Csaba történésszel folytatott beszélgetésben. A két műsorvezető Kántor Endre és Mihálovits András volt.
Mindjárt az első mondatokban szóba kerül az egyik legismertebb gyógyszer, a Kalmopyrin, ami teljes mértékben RG találmánya és akkoriban az volt benne a nóvum, hogy a már ismert Aspirin nem kívánt mellékhatásait ki tudta küszöbölni. Megfázásra, fejfájásra én is ezt szedtem serdülőkoromban, a ’70-es – ’80-as évek fordulóján, amikor közismert mondás volt az is, hogy a Kalmopyrin számos jó tulajdonsága mellett még ideális fogamzásgátló is: ugyanis amíg szex közben a leányzó az összeszorított térdei között tartja, addig tutira nem esik teherbe… Természetesen a műsor nem ilyesféle léhaságokat helyezett előtérbe, hanem egy valódi polgári karriert, ami sajnos tragédiával végződött.
Mihálovits András Kántor Endre
Richter tehetős és asszimilálódott zsidó családban született, szülei terménykereskedők voltak. Akiket sajnos korán elvesztett és testvéreivel együtt anyai nagyszüleihez került Gyöngyösre. Richterről korán kiderült, hogy érdeklődik a gyógyszerészet iránt, ezért nem meglepő módon Mersits Nándor gyógyszertárában kezdett dolgozni, mint gyakornok. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte, diplomát a Budapesti Tudományegyetemen (a mai ELTÉ-n) szerzett. Utána külföldi utak következtek tapasztalatszerzési céllal, természetesen (az akkor még nem hanyatló) Nyugaton: Német- és Franciaországban, Svájcban és Angliában. 1901-ben tért vissza hazájába és ebben az évben vásárolta meg a Sashoz címzett patikát, ami a mai napig működik a IX. kerület Üllői út 105. szám alatt, Pesti Sas néven. Itt hozta forgalomba első mellékvesehormon kivonatot tartalmazó készítményét (Tonogen Suprenale), amit a mai napig használnak a gyógyászatban.
Katona Csaba
Richter alapvetően gyógyszerfejlesztéssel akart foglalkozni, ezért 1907-ben kitelepedett Kőbányára, ahol a Cserkesz utcában hozta létre a mai napig működő üzemet, ami az első gyógyszergyár volt az országban. (Az utcát ma már Gyömrői útnak hívják.) Termékeit sikeresen értékesítette külföldre is, számos telephelyet létesített európai országokban, de még Ázsiába is sikeresen exportált. A ’20-as évektől részvénytársaságként működtette a gyárat, az ellenséges felvásárlást azzal védve ki, hogy a részvényesek a családtagjai voltak.
1902-bben Szegeden kötött házasságot Winkler Annával (Nina), aki szintén tehetős zsidó családból származott, szülei fakereskedelemmel és hengermalommal foglalkoztak. Nem szerelemi, hanem úgynevezett „szerzett” házasság volt ez, a szülők határozták el, hogy a két fiatalt összeboronáljak. Ennek ellenére a házasság rendkívül sikeres és tartós volt, Nina gyakorlatilag HR-esként asszisztált férje mellett, aki mindent megbeszélt vele, és felesége hatására kezdett adományozási tevékenységbe is. A gyár munkatársaival rendkívül emberségesen bánt, amire jó példa, hogy a nagy gazdasági világválság (1929-33) idején sem bocsátotta el a dolgozókat, hanem a magánvagyona terhére juttatást biztosított számukra, hogy ne veszítsék el a munkahelyüket.
Richter pályafutása tipikus self-made man karrier: saját tudásával és tehetségével jutott komoly vagyonhoz, vállalatát folyamatosan fejlesztette, bővítette, és ezáltal nagyon sok embernek adott munkát. (Saját megjegyzésem: az ő pályafutása és eredményei semmiképpen nem hozhatók párhuzamba napjaink „magyar Zuckerbergének”, az írni-olvasni és beszélni alig tudó Mészáros Lőrincnek teljesítményével.) Richter Gedeon igazi polgár volt, aki tudta, hogy felelősséggel tartozik hazájának, jóllehet sikerét és vagyonát kizárólag saját tehetségének és erőfeszítésének köszönhette. (Még egy saját megjegyzés: a polgári érték igenis állandó, és nem olyan felhúzható, majd eldobható rongydarab, amiként a Fidesz nevű pártképződmény kezelte. Náluk minden csak napi érdeket szolgál, így lettek a liberalizmus bajnokaiból annak ádáz ellenfelei, majd a polgár szlogent sulykolták ezerrel, hogy aztán a keményen dolgozó kisember frázisa után visszajussanak a Kádár-korszak egypártrendszeréhez és az addig jó, míg Kádár Orbán él ideológiájához.)
Katona Csabától családi érdekességet is megtudunk: Richter Gedeonnak egyetlen gyermeke született, László, aki sajnos különféle váltóhamisítási ügyekbe keveredett, ezeket apja természetesen igyekezett mielőbb rendezni. Ráadásul a fiú házassága is rosszul sikerült: Fenyvessy Éva színésznőt vette el feleségül, aki a ’30-as években több filmben is szerepelt (elég, ha csak a legismertebbet, a Hyppolit, a lakájt említjük), és aki 2009-ben halt meg, 99 éves korában. Szerencsére Lászlónak később sikerült kilábalnia az éjszakai élet zűrzavaraiból, és 1932-ben újabb házasságot kötött egy ismert orvos, Lobmayer Géza lányával, Ilonával. Ez a házassága már tartósnak bizonyult, László 1963-ban hunyt el Bécsben, felesége 2006-ban, 96 éves korában halt meg Olaszországban.
Forrás: Richter Emléktár, Richter Gedeon Nyrt.
Tehát a történelem itt él és élt velünk, mondja Katona és felidéz egy korábbi adást, ami Móricz Zsigmondról szólt, és amiből többek között azt tudtuk meg, hogy a Bástya elvtársként megismert Both Béla színművész első felesége Móricz Lili volt, Móricz Zsigmond legkisebb lánya.
És ezután jön a mélységes szégyenérzet, ami minden tisztességes magyart eltölt a nyilas vészkorszak bűneivel kapcsolatban. Merthogy a Horthy-korszakban hozott zsidótörvények a kiváló hazafi és példamutató életet élő Richter Gedeont is érintették. Hiába kapott kormányfőtanácsosi címet 1929-ben, a ’40-es években kitiltják a saját gyárából és megfosztják vezérigazgatói pozíciójától. Szerencsére tisztességes emberek akkor is voltak, akiken keresztül Richter titokban továbbra is igazgatta a vállalatot. Sok más emberhez hasonlóan ő sem hitte el, hogy ennél még rosszabb is történhet vele, de sajnos a nyilas uralom őrületét ő sem láthatta előre. Raoul Wallenberg őt és a feleségét is igyekezett megmenteni, de Richter nem akart Svájcba távozni.
1944. december 30-án érte utol a végzet, a nyilasok egyszerűen a Dunába lőtték, holttestét természetesen nem sikerült megtalálni. Jelképes sírja ma a svájci Luganóban található. Tehát Richer Gedeon is egyike volt azoknak, akiknek halálát közvetlenül vagy közvetve a Horthy-rendszer és az abból kinövő nyilas uralom okozta. Az ismert áldozatok nevét oldalakon át lehetne sorolni, Rejtő Jenőtől kezdve Szerb Antalon és Radnóti Miklóson át Kabos Gyuláig. Felesége szerencsére túlélte a vészkorszakot, 1953-ban halt meg Luganóban.
A jeles évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki 2000 Ft névértékben, a gyár pedig saját Facebook oldalán sorozatot indít az alapítóról, aminek szintén Katona Csaba a szakértője.
A teljes adás itt tekinthető meg.
