Logo Pic
BundesBlog 2022. augusztus 06.

Óriások földjén - képes nyári beszámoló 2022-ből

Tiroli és bajorországi képes nyári beszámolóm főszeplői kizárólag nagykabinos, ingaüzemű felvonók. Befogadó-képességüket tekintve körülbelül 100-120 személyesek, ezek közül kivétel a 25 személyes bajorországi Karwendelbahn, azonban látványos útvonalát tekintve neki sincs semmi szégyenkezni valója az óriások között.

Zugspitze felvonói

Az osztrák-német határon fekvő, 2962 méter magas Zugspitze az Alpok egyik érdekessége, mivel a Schengeni Egyezmény előtt a hegycsúcson szabályos határ- és vámállomáson léphettünk át egyik országból a másikba (ma már útlevél-ellenőrzés nélkül sétálhatunk a két állam között, a vámhelyiséget szuvenír-bolttá alakították át). Mindkét oldalon éttermek, szolgáltató létesítmények, távközlési állomások kaptak helyet a zsebkendőnyi területen, ezért eléggé "sűrűn beépített területnek" számít. A csúcsra három különböző felvonóval is feljuthatunk: az osztrák oldalon a Tiroler Zugspitzbahn lifttel, a németországi oldalon az Eibsee felvonóval, illetve ott van még egy fogaskerekű + egy rövidebb lift kombináció is. (A neveket egyébként könnyen össze lehet keverni, mivel a Bayerische Zugspitzbahn alatt nem a felvonót, hanem a fogaskerekű vasutat értik, a kötélpálya náluk az Eibseebahn, viszont az osztrák oldalon a felvonónak a neve Tiroler Zugspitzbahn..)

map_z.jpg

(Térképalap: openstreetmap.org)

dsc_0409.JPG

Tiroler Zugspitzbahn: indulás a csúcsra - az osztrák oldalról. Vigyázat, a kép csal: a legmagasabb csúcs a bal-szélső sziklatető.

dsc_0418.JPG

1225 méteren fekvő könnyűszerkezetes völgyállomás a tiroli Ehrwald településtől nem messze található.

A tiroli felvonó eredetileg kétszakaszos volt: az elsőt még 1926-ban nyitották meg - megszerezve "Zugspitze első kötélpályája" címét, igaz 157 méterrel lejjebb, azaz csupán 2805 méteres magasságig vitte fel az utasokat. A rövid befejező szakaszra (2805-2950 m) egészen 1964-ig kellett várni. Kárpótlásul addig a német oldalra egy lejtős alagúton keresztül át lehetett sétálni. Ott a Zugspitzplatt nevű, gleccserrel tarkított fennsík mellett épült Schneefernerhaus (hajdanvolt) szállodához érkezhettünk meg.

dsc_0396.JPG

Az előd-lift felhagyott Kammstation nevű középállomás épülete 2805 méteren. Érdekesség, hogy az üzemeltető társaság tárgyalt az épület elbontásáról, azonban technikai műemlékké nyilvánítása után inkább belsőleg kirámolták, az ablakait pedig bedeszkázták.

Tulajdonképpen a "csúcsversenyt" a németek nyerték meg: 1930-ra megnyitották a Gramisch-Partenkirchentől induló és a hegy gyomrában közlekedő fogaskerekű vasutat. A vonal a - korábban már említett - Schneefernerhausig (2656m) ért egészen, onnan pedig egy ingaüzemű liftre átszállva lehetett feljutni a Zugspitze tetejéig, amelyet egy évre rá, 1931-ben adtak át.

A hatvanas években ismét nagyszabású beruházások kezdődtek a hegy mindkét felén: a német oldalon megépült az Eibsee hegyi tó mellől induló és átszállás nélkül a csúcsig közlekedő 44 személyes nagykabinos inga-lift. Vonalvezetés szempontjából is igen pazar felvonóval ismét a bajorok szereztek pontot maguknak, mivel hiába készült el egy évre rá a tiroli rész befejező szakasza is, az átszállásnak és az alsó kötélpálya régebbi konstrukciójának köszönhetően a feljutás több időt vett igénybe - újonc versenytársához képest.

Az osztrák oldal kötélpályája a ma ismert vonalvezetését 1991-ben nyerte el. Az átfogó rekonstrukciónak és a 100 személyes kabinpárnak köszönhetően nagyobb szállítókapacitást és gyorsabb feljutást biztosított, így a kilencvenes évek elejére ismét a tiroli versenytárs bizonyult korszerűbbnek. A költségeket a privatizálást követően az új üzemeltető állta: a felvonó logójában megjelent piros Z betű nem a Zugspitzét jelenti, a kezdőbetű a véletlen műve, mivel az új tulajdonos immáron a Zillertaler Gletscherbahn felvonótársaság lett. A cégnek egyébként 2003-ban ismét a zsebébe kellett nyúlnia, amikor a völgyállomás épületében tűz ütött ki, megrongálva a köteleket, valamint a gépészeti berendezéseket (személyi sérülés nem történt), így az év nyarára megint átesett egy kényszer-rekonstrukción a svájci Garaventa (Doppelmyr csoport) felvonógyár közreműködésével.

dsc_0399.jpg

Útközben szemfülesek felfedezhetik az előd kötélpálya nyomait: a fenti képen például az egyik régi felvonóoszlop beton alaptestei vehetőek ki.

dsc_0290.JPG

Az új vonalvezetésnek köszönhetően a régi végállomás-épület funkcióját veszítette, mára múzeum és kilátóként üzemel. A hegység méretarányos modellje felett "lebegő" kabinba is bemehetünk.

dsc_0285.JPG

.. és természetesen be is mentünk! Az előd kötélpálya életében többször cseréltek kabint, azonban a meglévő technika miatt nem lehetett sokkal nagyobb szállítókapacítású egységeket gyártatni. Az 1991-es utódlift 100 személyes kabinpárja már igen nagy méretbeli ugrásnak számíthatott.

dsc_0383.JPG

Határállomás a fellegek felett. A szuveníres konténerben valaha határőrök teljesítettek szolgálatot. Az átlépéshez a kis épületet hátulról kellett megkerülni és az ablakon benyújtani az útlevelet.

dsc_0410.jpg

Tisztelgés az elődök előtt. A Tiroler Zugspitzbahn 90 éves évfordulóján a völgyállomás mellett egy múzeumot létesítettek, ahol többek közt meg lehet csodálni az elődlift hajtómű rendszerét. A kiállítás interaktív, ami azt jelenti, hogy gombnyomásra bizonyos részei "életre kellnek". Ennek, valamint a magyarázó tábláknak köszönhetően könnyen megérthetjük működési elvét.

dsc_0415.jpg

Az interaktív kiállítás másik része az előd lift vezérlőpultja: gombjai megnyomásával, illetve a menetszabályzói elfordításával a lift irányítása szimulálható.

A "versenyre" visszatérve a németországi (vagy inkább bajorországi) válaszra 2017-ig kellett várni: két év megfeszített munka után az Eibsee felvonót lecserélték egy korszerű, 120 személyes kabinpárral bíró kötélpályára. Az új lift műszaki adatai is grandiózusak: a 4466,9 méter hosszú kötélpályát egyetlen, 127 méter magas felvonóoszlop támasztja alá, a vertikális szintkülönbség pedig 1945,3 méter. Hasonlóan az osztrák társához a gyártó itt is a Garaventa vállalat volt. A másik hasonlóság, hogy sajnos ezt a felvonót sem kerülte el teljesen a balszerencse. Az egyik üzemzárás után rutinszerű mentési gyakorlatot végeztek a még mindössze kilenc hónapja átadott liften. Amikor a kosaras mentő-egységet a kötélpályára beemelték, akkor történt a baleset: a művelet során az emelőszerkezet lánca elszakadt és a befékezetlen üres jármű a felvonóoszlop és a felső állomás között veszteglő, szintén üres kabinnak csapódott. A személyi sérülést nem követelő incidens után az összetört kabint ki kellett cserélni.

dsc_0429.JPG

Bajor felvonó minimalista stílusú völgyállomása. Az osztrák társához hasonlóan két teherkötél (amelyen a kabin futóművei gurulnak) + egy vonókábel konstrukcióval.

dsc_0426.JPG

A kép bal alsó sarkában látható épületnél a fogaskerekű vasút azon megállója található, ahonnan a vonat a hegy gyomrában folytatja útját egészen a végállomásig a németországi oldalon. Sokaknak a svájci Jungfrau vasút juthat erről eszükbe.

dsc_0398.jpg

Eibseebahn névadó tava a tiroli felvonó szemszögéből. A hegyi tó mellett jobbra látható a bajor kötélpálya egyetlen, 127 méter magas felvonóoszlopa.

dsc_0341.JPG

Vissza a hegycsúcsok közé: a gleccserekkel tarkított fennsík (Zugspitzplatt) mellé épült Schneefernerhaus szállodát (2656m) 1992-ben bezárták és átalakították. Most kutatóállomás üzemel benne. Az ott dolgozók ingaüzemű, gondola-kabinos privát lifttel közelítik meg a Zugspitzplatt központi részét, ahonnan egy másik kötélpályával lehet a csúcsra felmenni. A hegycsúcs épületkomplexumai a kép jobb felső sarkában láthatóak: bal széle az osztrák, jobb fele pedig a német oldal. A német oldalról feljövő Eibsee lift felső végállomása innen nem látható.

dsc_0379.JPG

A hegy fennsíkján lévő németországi sípályákhoz ezzel a százszemélyes felvonóval lehet leereszkedni - a másik alternatíva pedig a hegy gyomrában közlekedő fogaskerekű vasút. A felvonó-rendszert a Schneefernerhaus bezárása és átalakítása után 1992-ben üzemelték be. Elődje a szállodától indult fel a csúcsig. Magának a szállodának föld alatti fogaskerekű végállomása volt, amit már nem használnak. A fogas új végállomása immáron itt, a völgyállomás mellett, a Zugspitzplatt területén található. Sajnos közhely az említése is, de a bajor gleccserből mára a képen látható mennyiség maradt, így nyári síszezonról természetesen szó sem lehet. A méretes felvonóház mellett közvetlen jobbra a Schneefernerhaus privát liftjének kis fogadóállomása vehető ki.
Egy kis technika: a lift-kabin futóműve és maga a kabinszekrény között nem egy-, hanem kétoldalas felfüggesztés látható; ez elárulja, hogy a kötélpályán nincsenek alátámasztásért felelős oszlopok. Érdekesség, hogy a közel 1 kilométer hosszú kötélpálya egyikén egy cirkuszi kötéltáncos - egyensúlyozó rúd nélkül - VÉGIGSÉTÁLT.

dsc_0353_mod_2.jpg

A "beépített" hegycsúcs - Zugspitzplatt felől nézve.

Egy rövid videó a Tiroler Zugspitzbahnról.

Karwendel Bahn

A Karwendel-hegységen szintén osztozkodik Ausztria és Németország, méghozzá 80 - 20 százalékos arányban. A főleg Észak-Tirolhoz tartozó hegycsoport nyugati szélén a bajorországi Mittenwald határvárosából indul felvonó a zord és meredek sziklacsúcsok közé. A hegymászók körében is méltán népszerű részen a nagykabinos ingaüzemű felvonó felső állomásának (2254 m) éppen sikerült helyet szorítani. Nem csoda, hiszen az államhatár már igen közel van: körülbelül 20 perc kényelmes sétával el is érhetjük. A több, mint 900 négyzetkilométernyi természetvédelmi terület az egyik legnagyobb a Keleti-Alpokban, így felvonók is csak a hegység széleinél találhatók.

map_k.jpg

(Térképalap: openstreetmap.org)

Főszereplő felvonónk a nyugatnémet Pohlig-Heckel-Bleichert cég kivitelezésében készült és 1967-ben adták át a nagyközönségnek. Az építkezés nem volt zökkenőmentes: az igen nehéz terepen végzett munkálatok tetemes extra költséggel jártak, a beruházás már-már közel járt a teljes leálláshoz. Az akkor regnáló polgármesternek végül sikerült kiharcolnia a befejezést, melynek köszönhetően kirándulók és freeride sízők tömegei élvezhetik ma is gyümölcsét.

vid-2.jpg

Klasszikus völgyállomás-épület még a 60-as évekből. A kabin azóta megújult, a futómű részén azonban látható a megörökölt eredeti konstrukció.

vid_1.jpg

Noha a szállítóegység-páros egyenként csupán 25 személyes, a meredek kötélpálya látványos vonalvezetését nagyobb társai is megirigyelhetnék. A felvonó 933 méterről indul és 2244 méterre érkezik meg. A háttérben Mittenwald városa rajzolódik ki.

vid-3.jpg

A 90%-os kötélpálya-meredekség miatt magas érkezőnyílást kellett építeni a felső végállomás épületébe. Ennek megfelelően az alsó szintet a sziklába vájták. A kép kékes árnyalatát a kabin színezett plexiüvege kölcsönzi.

dsc_0524.jpg

dsc_0526.jpg

A felső végállomás épülete a hegygerinc szélén, a sziklacsúcsok között. Az "óriás-látcső" faborítású épülete nem forog, benne állandó kiállítás látható a környék bioszférájáról. Az étterem épületében helyet kapott németország legmagasabban fekvő sörfőzdéje is.

dsc_0532.jpg

Az előd liftkabin-páros egyike, most új szerepkörben: jó idő esetén a szabadtéri kocsma kiszolgáló pavilonjaként üzemel.

dsc_0490.jpg
dsc_0514.jpg

Lépten-nyomon államhatárba botlunk.. Háttérben a Karwendel-hegység nagyobbik, azaz tiroli része látható.

Rövid videó a Karwendel-liftről.

Vissza a címlapra
Kötélpálya blog
Hegyi-liftek, sífelvonók, siklók - azaz minden olyan, amit kötél mozgat. Érdekességek, hírek, technológia, mindez képes blog stílusban.
Legjobban pörgő posztok
Használt tárgyak, amikkel ma nagyot kaszálhat
drkardos • 2 nap
Akinek semmi sem drága
DDQ • 1 hónap
Nagy fagyasztott zöldborsó teszt
Linda Morvai • 5 nap
5 jel, hogy nem érdekelsz egy férfit
Life Advisor • 6 nap
Nagy instant tésztaleves teszt
Linda Morvai • 9 nap
Cikkek a címlapról
A Szerelmesek-hídja, a legendás kutya és a szakócák - Miskolc belvárosának érdekességei
Folytatjuk Miskolc belvárosának felfedezését, ezúttal is különleges helyeket, emblematikus épületeket ismerhettek meg. Ezek között lesz a Szerelmesek-hídja, a Mancs-szobor, a Villanyrendőr és a Bársony-ház.     Szerelmesek hídja Magyarországon először Pécsett találkozhattunk a szerelmesek…
A bibliai elbeszélés világa
Új sorozatunkban Luciano Zappella biblikus írásait közöljük a narratív bibliaelemzésről. Az elbeszélés-technikára összpontosító új irodalmi elemzéssel bevezeti az olvasót „az elbeszélés világába” és bevonja annak értékrendszerébe. Az ötrészes sorozatban szóba kerülnek témák, műfajok, retorikai…
>