2022. augusztus 1-től négy hónapig ismét magyar harci repülőgépek látják el a baltikumi légi rendészeti feladatokat Litvánia Siauliai repülőbázisáról. A baltikumi légi rendészet (Baltic Air Policing) a NATO légvédelmi riadókészültség (QRA), és egyben a NATO Integrált légvédelmi rendszerének (NATINADS) része. A Észtország, Litvánia és Lettország légirendészeti feladatait a NATO készültségi erejének tagjai látják el önkéntes felajánlás alapon, mivel a balti tagországok nem rendelkeznek hangsebesség felett repülő harci repülőgépekkel. A művelet célja a Chicagói egyezmény szerinti polgári légiforgalmi rendészeti feladatok ellátása és az Oroszország és Belorusszia felől érkező légtérsértő repülőgépek ellenőrzése és irányítása. 2009-től a három tagország költségtérítéses alapon fizet a szolgáltatásokért.
Magyarország első ízben 2015. szeptember 1-től, 2016. január 6-ig adta a készültséget négy JAS-39 Gripen repülőgéppel Siauliai repülőbázisról. A második alkalommal 2019. május 2-től szeptember 3. között védték a balti légteret magyar repülőgépek. Ekkor már az ukrán válság és a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása miatt a készültségi repülőgépek számát a NATO növelte és a készültségi fegyverzetükbe látóhatáron túli légiharc rakétákat is függesztettek.
A harmadik menetre július végén települ ki a magyar kontingens, amelynek hivatalos neve: MH Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység (MH BAP FLKA). A katonáink az április óta ott állomásozó Cseh Légierő öt JAS-39C Gripenből álló egységét váltja. Mellettük nyolc spanyol EF-18M (C.15) vadászbombázóból álló egység is állomásozik a repülőtéren, Őket is váltja Németország Eurofighterekből álló detachment-je. Az Észtországi Amari repülőterén a francia Cigognies vadászrepülő ezred Mirage 2000-5 vadászrepülőgépeinek is lejár a küldetése, az ottani állomány is cserélődik a Spanyol Légierő Eurofighter Typhoon C.16 repülőgépeire.
A balti misszió állományának a, 170 főnek, döntő többségét az MH.59 Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisállománya adja, a harci erőt pedig az 59/1 Puma harcászati repülőszázad JAS-39C harci repülőgépei biztosítják. Hazánk egyetlen szuperszónikus repülőegysége július végén települ ki Litvániába. A kontingens parancsnoka Ványik Attila alezredes.
Hazánk katonái az eddiginél bonyolultabb katonai és politikai környezetben repülnek a balti misszió során, mivel az orosz-ukrán háború miatt bevezetett EU embargó következtében a Kalinyingrádi enklávéba szállított orosz áruk egy részét blokkolják a balti országok. A mintegy 430 ezres lakosú kalinyingrádi enklávét délről Litvánia és Lengyelország határolja. A Kalinyingrádba tartó való forgalom és az áruszállító vonatok Fehéroroszországon és Litvánián keresztül közlekednek. Oroszország tengeri úton továbbra is korlátozások nélkül szállíthat az enklávéba.
Egy finn tanulmány szerint a balti országok légi rendészete egy háborús forgatókönyv esetén tarthatatlan, mivel nincsenek megvédett repülőgép-bunkerek, ami sebezhetővé teszi őket a támadásokkal szemben, továbbá Oroszország nagy hatótávolságú Sz-300 és Sz-400 légvédelmi rendszereket üzemeltet Kalinyingrád, Pszkov és Leningrádi területen, ami jelentősen akadályozhatja vagy leállíthatja a térségből indított légi műveleteket.
A mai napon tartott kibocsájtó ünnepségen részt vett Sándor Zsolt a Honvédség parancsnokhelyettese és Maróth Gáspár fegyverzeti igazgató.
A kontingens magyar katonáinak helytállása és kiképzettsége kiváló, és két másik szövetséges nemzet légierejével közösen fogják ellátni feladatukat. Isten óvja Őket a misszió során.
UPDATE = A Cseh Köztársaság caslavi 211. Taktcká Letka, vagyis harcászati repülőszázad egy hónapot hosszabbítanak, tehát augusztus végéig a hazánk és a csehek Griffjei is a balti légtérvédelemben repülnek.
A 31-