JTom • 1 nap
Gyönyörű épületben, a Kőrössy-villában látható Budapest egyik legnagyobb Zsolnay kiállítása.
Megcsodálták már valaha a Városligeti fasor szépséges villáit és palotáit? Ha még nem, szánjanak rá egyszer egy-másfél órát, sétáljanak végig nyugodt tempóban ezen az utcán, nézelődjenek, és gyönyörködjenek a házakban!
Az egész utca tele van századfordulós épületekkel, és mindegyiknek megvan a maga története. Ilyen a Spitz-villa, az Egger-villa, vagy az Iparművészeti Múzeum szecessziós kiállításának helyet adó Ráth György-villa.
Az alábbi videón látható Székács-villa például 1909 és 1910 között épült Sebestyén Arthur tervei alapján. Különleges dísze a homlokzaton látható falikút – mindig is érdekelt, hogy tényleg működik-e, de eddig még nem volt merszem becsöngetni, és megkérdezni a lakókat.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A mai Városligeti fasor egykor a Pestről kivezető legforgalmasabb út volt, az Andrássy út megépüléséig ez az utca kötötte össze a városközpontot a Városerdővel, vagyis a jelenlegi Ligettel. A kor arisztokratái és nagypolgárai eleinte nyári lakokat építtettek itt, később pedig állandó lakhatásra alkalmas házakat építtettek. A fasor legszebb villái a XIX. század és a XX. század fordulóján készültek.
Nemrég újabb kinccsel gazdagodott a Városligeti fasor: Budapest jelenleg legnagyobb Zsolnay-kiállítása nyílt meg szeptemberben az egykori Kőrössy, vagyis a mai ResoArt Villában.
A Városligettől nem messze, az utca végén álló ház a századfordulós szecesszió egyik leggyönyörűbb példája. Kőrössy Albert Kálmán építész a saját családja részére vásárolta meg a telket 1899-ben, és a telekre tervezett nyaraló 1900-ban készült el. Az épületen a francia és német szecesszió elemei keverednek a magyaros irányvonallal. A szakértők szerint egész Európában kevés ilyen színvonalú szecessziós épület található. Jelenleg Szabó András műgyűjtő tulajdona.
A homlokzatot a finom és burjánzó növényi ornamentika mellett többek közt szörnyfejek ékítik, az oromdíszen a festészet, a szobrászat és az építészet allegorikus figurái láthatók. A különleges alakú ablakokat pávák, oroszlánfejek és burjánzó indák szegélyezik.
A kovácsoltvas kerítés a kor mesterének, Jungfer Gyulának alkotása. A belső, kovácsoltvas lépcsőkorlát Hochmann József lakatosmester munkája. A hatalmas ólomüveg ablakok Róth Miksa műhelyében készültek.
Az első világháború alatt a Kőrössy-család a házat felajánlotta a Vöröskeresztnek, ezért a földszinten kórtermet alakítottak ki benne. A második világháborúban, Budapest ostroma alatt a villa megsérült, a háború után egyszerűsített homlokzattal újították fel.
Az épület a rendszerváltás után, 1994-ben a Resonator Kft. tulajdonába került, a felújítási munkálatokat 1998-ban kezdték meg. Szabó András, a villa jelenlegi tulajdonosa a Zsolnay-kiállítás megnyitóján elmondta, hogy a szecessziós házról a megvásárlásakor derült ki, hogy a II. világháború utáni renoválása nem korhű módon történt. Ezért kutatás indult, majd ennek eredményeit és számos archív fényképet felhasználva több ütemben állították helyre a villát. A munkát például egy 1904-ben készített fotográfia segítette, ez alapján rekonstruálták a díszes oromzatot és a gipszstukkókat.
Az épület sokáig irodaházként működött, két éve azonban úgy döntöttek, hogy kiállítóközponttá alakítják, hogy itt mutassák be Szabó András Zsolnay-gyűjteményének legszebb darabjait.
Szabó András műgyűjtő elmondása szerint gyűjteménye egyik legjelentősebb része a több mint ezer darabos Zsolnay-kollekció, amelyből a villában mintegy ötszáz alkotás látható.
Ezt egészíti ki a "Balaton festőjeként" ismert Egry József képeinek mintegy száz darabos gyűjteménye. Ezen kívül láthatnak a villában egy válogatást XIX-XX. századi magyar festők alkotásaiból.
A ház négy termét elfoglaló Zsolnay-kiállítás bemutatja a Zsolnay-gyár sikertörténetét az 1870-es évektől az 1920-as évek végéig. Megtudhatják, hogyan vált a Zsolnay egy kis pécsi manufaktúrából világhírű vállalattá.
Az első, "családi" szobában láthatók a Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia által tervezett, magyar néprajzi motívumokból, majd orientális hatásokból is inspirálódó kerámiák. Itt kaptak helyet Zsolnay Júlia férjének, Sikorski Tádénak a munkái, többek között egy 185 centiméter magas óriásváza.
A következő teremben külön vitrint kaptak Sikorski Tádé gazdag ornamentikával ékített kerámiái, amelyekkel Klein Ármin nyugati mintákat, elsősorban reneszánsz motívumokat követő alkotásai képeznek kontrasztot.
Bár a Zsolnay-gyár bevételeinek jelentős része az építészeti és ipari kerámiákból származott, a műhelyeikben készített díszkerámiák igazi luxuscikknek számítottak. Fénykorában a Zsolnay-üzem évente 34 kilogramm aranyat használt fel a kerámiák díszítésére.
Az 1890-es évek gyakran hímzést imitáló, sokszorosan áttört, technikailag bravúros, a formák és színek szinte végletekig vitt burjánzását mutató műalkotásait a harmadik teremben mutatja be a kiállítás.
A Zsolnay-gyár második aranykorát a szecesszió időszaka és az eozinmáz felfedezése hozta el, ezt a korszakot a földszinti terem mutatja be. Az új korszak tervezőinek, például Apáti Abt Sándornak, Mack Lajosnak és Kapás Nagy Mihálynak a munkái a magyar szecesszió stílusteremtő alkotásainak számítanak.
A Zsolnay név ma is egyet jelent a minőséggel és a szépséggel, a Zsolnay-porcelánok népszerűsége ma is töretlen. Különlegesnek számítanak Budapesten azok a helyek, mint amilyen a Zsolnay Kávéház a Nagykörúton, ahol Zsolnay-csészében szolgálják fel a teát és a kávét, illetve ahol Zsolnay-tányérokon fogyaszthatjuk el a süteményeket és az ötórai teához kínált szendvicseket.
A ResoArt Villa előzetes bejelentkezés után, vezetéssel látogatható, illetve egy, a városligeti Millennium Házától induló szecessziós sétán is megtekinthető. A villa Zsolnay-kiállítására és a vezetett épületsétákra a Liget Budapest jegyrendszerében lehet időpontot foglalni.
