Logo Pic
nemzetikonyvtar 2022. május 16.

Erdélyi István, a zentai művelődési élet ikonikus alakja – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 23. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat nyolcvanadik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Erdélyi Istvánt és gyűjteményét mutatja be.

Erdélyi István (1925–1984) zentai matematikatanár, helytörténész, szakíró. A tanári pályától megválva mint hivatásos kultúrmunkás a zentai könyvtári, illetve az egész művelődési életet szervezte. Nagy része volt a múzeum, a képtár, a művelődési ház megnyitásában, és a művésztelep megindításában. Fontos szerepet játszott a zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre munkájában, a zentai Bélyeggyűjtők Egyesületének is vezetőségi tagja volt. Munkássága összeforrt a városi könyvtár tevékenységével, annak történetét is megírta Adalékok Zenta könyvtáréletének történetéhez (1961) címmel.
Az 1960-as évek elején főszerkesztése alatt beindultak a Zentai Füzetek, majd a Zentai Monográfia Füzetek. Ezek keretében mintegy 70 helytörténeti munka jelent meg, melyek közül több megírásában Erdélyi István is közreműködött: Nyomtatványok a Művésztelepről (1962), A zentai hidak története (1963), A zentai nyomdáról (1964), A zentai kiadványok bibliográfiája (1965), Kiadói tevékenység Zentán (1968), A zentai írók bibliográfiája (1968), Adalékok Zenta művelődési életéhez (1968) stb.
Az ex libris kapcsán is írt a műfajt bemutató elméleti cikkeket a Magyar Szóban és a Könyvbarátok Híradójában, értékes tanácsokat közölve az ex libris kedvelők számára. A gyűjtők szerinte leggyakrabban tematika szerint válogatnak, Erdélyi saját gyűjteményében is erre törekedett.

1_kep_caroli_andrusko_erdelyi_i_-afrika_e_243_j_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.E/243 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Vajdaságban Zentán volt legfejlettebb az ex libris kultusz. A könyvjegyek tervezésében törekedtek az érdekek összehangolására: a zentai művésztelep, a könyvterjesztő és az alkotó együttműködésére. Az ex librisek nyomtatását a Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezte, a műalkotások egy részét a Könyvbarátok Híradója is közölte. A zentai Bibliofil Klub szintén sokat tett a könyvek mellett az ex librisek népszerűsítéséért. Erdélyi István 1967-ben ezt a megállapítást tette:

„Tudomásunk szerint a Vajdaságban több százra tehető az ezer kötetet meghaladó magánkönyvtár, a négy-ötszáz kötetesek pedig szinte megszámlálhatatlanok. Ezek tulajdonosainak ajánljuk az ex libris készíttetést, abban a meggyőződésben, hogy egy fokkal nagyobb örömet fognak lelni könyvtárukban. Ez az aránylag nem nagy kiadással járó »hobby« fellendítheti nálunk is a világszerte annyira elterjedt ex libris gyűjtést, és így hozzájárulhat képzőművészeti életünk fejlesztéséhez is.”

Erdélyi István: Ex libris…, Magyar Szó, 1967. április 4. – a Könyvbarátok Híradója mellékletként, számozatlan oldal – Törzsgyűjtemény

Erdélyi szerint nem ment ki a divatból az ex libris készíttetés, véleménye szerint helyesebb lenne, ha a fiatalok is gyufacímkék és színészképek helyett inkább ex librist gyűjtenének. Maga is beállt a gyűjtők sorába, az 1960-as évek elejétől kezdve 1967-re már 1200 könyvjegyre – többségében magyar grafikusok alkotásaira – tett szert, melyeket országok szerint csoportosítva rendezett.

2_kep_erdelyi_istvan_gr_ak_e_143_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.E/143 –Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gyűjteményében kiemelkedőek voltak Andruskó Károly és Fery Antal grafikái, tematikában a híres emberek portréit bemutatók. Művészileg legértékesebb lapjait, köztük Italo Zetti olasz művész alkotásait – bélyegekért cserébe – Gino Sabattini olasz ex libris gyűjtőtől kapta.
Erdélyi egyre növekvő ex libris gyűjteményéről a jugoszláv filmhíradó riportfilmet készített 1967-ben. Az akkori Jugoszláviában még a magyar származású, Kranjban élő Dagmar Nováček asszony foglalkozott komolyabban ex libris gyűjtéssel, az 1967-ben megalakuló Društvo Exlibris Sloveniae (Szlovéniai Ex libris Egyesület) vonzáskörében. Erdélyi István szoros kapcsolatban állt az ugyancsak zentai Andruskó Károly (1915–2008) grafikusművésszel, nyomdásszal, aki az 1960-as évekre már több száz ex librist készített, köztük Erdélyi István, a Bibliofil Club, a Zentai Népkönyvtár számára is. Az Erdélyi nevére szóló, az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárában is fellelhető ex librisek jórészt a foglalkozására és Zentára utalók, könyv, zentai épületek, vízpart gyakran előforduló motívumaival. Több ex libris egyben valamely eseményre is készült, például a budapesti XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszus (1970), a Nemzetközi Könyvév (1972) és a bledi XV. Nemzetközi Ex libris Kongresszus (1974) alkalmából.

3_kep_-erdelyi_istvan_gr_ak_92x61_e_228_opti.jpgAndruskó Károly grafikája (1974), Jelzet: Exl.E/228 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kapcsolat kölcsönösségére mutat, hogy Andruskó Kubikusélet–barbárélet (1967) címmel kiadott linómetszeteihez Erdélyi István írt bevezetőt; A zentai amatőr festők ex librisei (1968) című kiadvány az Erdélyi szerkesztette Zentai Füzetek sorozatban látott napvilágot. Andruskó Zentai exlibrisek (1969) című művét Erdélyi ismertette a Magyar Szóban, 1969-es maribori ex libris kiállításáról Erdélyi írt a Tiszavidék (a Magyar Szó melléklete) az évi számában.
Kiemelkedő az Útleírások. Ex libris geographicis Caroli Andruskó (1969) című mappa, melyhez Galambos Ferenc írta a bevezetőt. A benne szereplő alkotások Andruskó utazásaihoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. E grafikák kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is. Japán ház, szakura (japán díszcseresznye), a háttérben a Fudzsi-hegyek tűnnek fel a sorozat egyik – Erdélyi István nevére szóló – darabján.

4_kep_andrusko_japan_e_244_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.E/244 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

1971-ben a zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levélbarátok Köre kiadásában jelent meg Andruskó Olimpia című mappája, emellett Hóviharban címmel 17 linómetszete, Turdus [Rigók] címmel 15 ex librise, mindegyik Erdélyi István bevezetőjével. Andruskó 1972–73-as zentai tárlatainak katalógusaihoz is Erdélyi írt előszót. Ekkorra egyébként már 1300 (!) fölé növekedett Andruskó Károly kisgrafikáinak a száma.
A zentai művelődési élet ikonikus alakja, Erdélyi István tervezte egy átfogó városmonográfia kiadását is, ám ezt sajnálatos módon nem sikerült megvalósítania, 1984-ben elhunyt. A Vajdaságban az ex libris gyűjtés Erdélyi István gyűjtő, közművelődési munkás és Andruskó Károly grafikusművész érdemeként Zentán ért el a legmagasabb, immár nemzetközi szintet. Ez irányú tevékenységükkel mindketten beírták nevüket nemcsak a vajdasági, zentai, de az ex libris kultúra tágabb nemzetközi történetébe is.

5_kep_erdelyi_istvan_in_mem_gr_ak_e_237_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.E/237 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Irodalom: 

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 24. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész

Vissza a címlapra
OSZK
Országos Széchényi Könyvtár
Magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitvatartás: Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek–szombat: 9.00–19.00
Legjobban pörgő posztok
Nagy gyümölcssaláta teszt
Linda Morvai • 7 nap
Miretti és Yıldız iránt érdeklődnek, Chiesáért kevésbé
venember83 • 5 nap
Huijsen és Soulé képviselői Giuntolival egyeztetnek a távozásról
venember83 • 3 nap
Herzogenaurachban folytatja a felkészülést a Juve
venember83 • 6 nap
Megháromszorozott bér és 10-es mez Yıldıznek?
venember83 • 9 nap
Cikkek a címlapról
Megállni tilos
"Az emberek bármit inkább tesznek, mint hogy gondolkodjanak." (John Searle) Mindig megyünk valahová, mindig csinálunk valamit, sosem állunk le. Ha megállunk, valójában akkor sem állunk meg igazán. Fékevesztett tempóban repesztünk keresztül az életen és elfeledkezünk arról, milyen nem csinálni…
Hírünk a világban
Azt szokás mondani, hogy a világon a legismertebb magyar Puskás Ferenc, és bár az ilyesmit vagy ennek ellenkezőjét bizonyítani nyilván elég nehéz, azért vannak ezzel kapcsolatban kételyeim. Nem Puskás nagyszerűsége miatt, hanem a foci mindenhatósága miatt, túl sok és túl népes országok vannak a…
>