Logo Pic
nemzetikonyvtar 2022. július 18.

Az archeobotanikus Füzes Miklós és Keszthely – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 25. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat nyolcvannegyedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Füzes (Frech) Miklóst és gyűjteményét mutatja be.

Füzes Miklós (1931–1997), eredeti nevén Frech Miklós íróként a Füzes vezetéknevet használta, ex librisei a Füzes (F.) Miklós névre szólnak. A szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán végzett biológia–kémia szakon. Több évig a kiskunmajsai gimnáziumban tanított, és helytörténeti kutatásokat is folytatott. 1959-től Keszthelyen élt, a Balatoni Múzeumban segédmuzeológus, osztályvezető, majd tudományos főmunkatárs lett, később a Helikon Kastélymúzeum osztályvezetőjeként tevékenykedett. Archeobotanikusként régészeti növénytannal, ősidőkből való növényleletekkel is foglalkozott. Számos szakfolyóiratban publikált (Archaeologiai Értesítő, Földrajzi Értesítő, Múzeumi módszertani útmutató füzetek, Agrártörténeti Szemle stb.), ismeretterjesztő írásai jelentek meg a hazai növénytermesztés kezdeteiről, a balatoni szőlőkultúra pannon gyökereiről, a régészeti növénytanról, a balatoni gőzhajózásról, például A régészeti-növénytan alapelemei és néhány módszertani kérdése (Sági Károllyal közösen, 1966), A balatoni gőzhajózás 125 éve (Sági Károllyal és Zákonyi Ferenccel, 1971) címekkel. A társszerzők közül Sági Károly régész a Balatoni Múzeum igazgatója volt, Zákonyi Ferenc pedig Siófok jegyzője, Balaton-kutató.

1_kep_fuzes_f_miklos_gr_andrusko_k_f_295_96x58_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.F/295 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Füzes Miklós disszertációját a fenékpusztai leletekről 1977-ben védte meg a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A Helikon Kastélymúzeumban a park rekonstrukciójával kapcsolatos munkákat vezette. Tagja volt az MTA Őstörténeti Munkaközösségének, a Magyar Botanikai Társaságnak, a Zürichi Magyar Történeti Egyesület pedig dísztagjává választotta.
A keszthelyi Balatoni Múzeumban ismerkedett meg az ex libris műfajával, egyrészt az 1971-től kétévente itt rendezett Balatoni Kisgrafikai Biennálék, másrészt a múzeum ez irányú kollekciója révén.

2_kep_elso_balatoni_kisgraf_bienn_1971_ker_opti.jpgElső Balatoni Kisgrafikai Biennálé 1971., Balatoni Múzeum, Keszthely, szerk. Poór Ferenc, Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, 1971., katalógus. Címlap

A múzeum gyűjteményének jelentős részét teszik ki a Balatont és környékét, a tó élővilágát, az egykor és most itt élő lakosság életét, tevékenységét bemutató anyagok – köztük balatoni vonatkozású metszetek, sokszorosított grafikák.

fuzes-miklos-ex-libris.jpg

Andruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.F/298 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az 1970-es években Soó Rezső (1903–1980) botanikaprofesszor, egyetemi tanár, műgyűjtő ex libris kollekciója duplumanyagának (több mint 10 ezer példánynak) Keszthelyre kerülésével, illetve az 1971 és 1977 között a Balatoni Múzeumban megrendezett négy kisgrafikai biennáléra készült művekkel egy önálló, folyamatosan gyarapodó gyűjtemény jött létre, mely mára közel 22 ezer lapot tartalmaz.

4_kep_balatoni_kisgraf_bienn_1973_ker-k_opti.jpgMásodik Balatoni Kisgrafikai Biennálé 1973., Balatoni Múzeum, Keszthely, szerk. Poór Ferenc, Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, 1973. Katalógus. Címlap

Jelentős volt Poór Ferenc (1931–2021) tanár, oktatásszervező ajándékozása, aki 14.500 darabos ex libris gyűjteményét, az ehhez tartozó szakirányú kiadványokat, könyveket 2015-ben a múzeumnak adományozta.
Füzes Miklós a múzeum munkatársaként a műfajjal megismerkedve számos ex librist készíttetett a zentai Andruskó Károllyal. A nevére szóló grafikák érdeklődési köréhez és a Balaton vidékéhez kapcsolódnak: Hévíz, Tapolca, tavon vitorlások, nádas, tavirózsa és – régészeti vonatkozásban – övcsat ábrájával.

5_kep_fuzes_f_miklos_gr_a_k_f_294_81x55_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.F/294 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A művészetkedvelő Füzes Miklós 1990-ben a Kisgrafika hasábjain számolt be egy hévízi kiállításról, melyen P. Deli Elvira tusrajzai és tűzzománcai mellett Sólyom Sándor grafikus Erdély-sorozata, illetve számos ex librise szerepelt.

„A bemutatott ex librisek az intim műfaj jól sikerült darabjai: a lapok tulajdonosainak egy-egy jellemző vonását örökítik meg. Néha komolyak, emelkedettek vagy éppen filozófikusak. De van közöttük bőven pajkosan tréfás, vagy irónikus, vagy önirónikus, sőt finoman frivol hangvételű lap is. Bizony, sok kisgrafikája tart elénk vidám vagy fanyar görbetükröt! De vajon a lap tulajdonosa s a látogató okul-e belőlük?”

Dr. Füzes Miklós: A legújabb hévízi kiállításról, Kisgrafika, 1990/4. sz., 7. – Törzsgyűjtemény

6_kep-mayer_jozsef_gr_solyom_sandor_118x91_j_opti.jpgSólyom Sándor linómetszete. Forrás: „Minden halállal elvész valami, ami értékes és helyettesíthetetlen”. Dr. Mayer József emlékezete, szerk. dr. Mayer Ákos és Imolay dr. Lenkey István, Budapest–Mohács, 2015, 42.

Az archeobotanikus Füzes Miklós bemutatott ex librisei elénk is tükröt tartanak, okuljunk belőlük!

Irodalom:

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész

Vissza a címlapra
OSZK
Országos Széchényi Könyvtár
Magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitvatartás: Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek–szombat: 9.00–19.00
Legjobban pörgő posztok
Nagy prágai sonka teszt
Linda Morvai • 20 nap
Nagy mandulaital teszt
Linda Morvai • 26 nap
Nagy pogácsa teszt
maradokapénzemnél • 8 nap
Nagy sajt snack teszt
Linda Morvai • 24 nap
No.1 magyar terepjáró
Publikus Team • 5 nap
Cikkek a címlapról
A tápiószőlősi Feketehalmok
A mostani Tápiószőlős területén két Feketehalom volt. Egykor Tápiószeléhez tartozott ez a terület. Tápiószőlős 1948 körül vált önállóvá. A könnyebb megkülönböztetés végett a szóban forgó két halmot nevezzük Alsó és Felső Feketehalomnak.  Az egyik (alsó) Feketehalom azonos a Félegyházi-halommal,…
Evangélikus templomtúra busszal Újpalotától Budafokig
Fővárosunk születésnapjának apropóján – 1873. november 17-én jött létre Budapest a Duna bal partján fekvő Pest, a jobb parti Buda, illetve Óbuda egyesítésével – felfedezőútra invitáljuk olvasóinkat: szálljunk fel együtt a város egyik leghosszabb – Pesten és Budán is megforduló – buszjáratára, legyen…
>