Logo Pic
nemzetikonyvtar 2022. szeptember 08.

A MEGE egyik alapítója, Gáspár Andor pécsi fogász – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 27. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat nyolcvannyolcadik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Gáspár Andort és gyűjteményét mutatja be.

Gáspár Andor (1886–1955) – eredeti nevén Gries Andor – fontos szerepet töltött be a két világháború közti ex libris életben, a hazánkban 1932-ben megalakuló Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE) alapító tagja volt. Aktív gyűjtőtevékenységére utal, hogy neve az egyesület újságja, a MEGE Kisgrafika 1937-es cserelistáján is fellelhető.

1_kep-gaspar_andor_gr_menyhart_j_g_218_123x57_opti.jpgMenyhárt József fametszete (1939). Jelzet: Exl.G/218 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az országos szervezet mellett Pécsett 1938. május 3-án alakult meg egy helyi gyűjtőszervezet Ex libris Gyűjtők és Grafikabarátok néven, mely egy év múlva beolvadt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságába. A térség ismertebb művészei Havas László, Patay Mihály, Martyn Ferenc, Nikelszky Géza, Gebauer Ernő és Kertes-Kollmann Jenő voltak. A kiállításokkal, havi összejövetelekkel virágzó ex libris életet teremtettek. A MEGE és a pécsi kör is a második világháború idején, 1944-ben szűnt meg.
A pécsi szervezet tagjaként Gáspár Andor az 1930–40-es években többezres grafikai, főleg ex libris gyűjteményt hozott létre. Kollekcióját 1945-ben egy nagyobb kiállításon mutatta be a Baranya Megyei Múzeumban, melyről az Új Dunántúl című napilap részletesen beszámolt. A tárlaton a nagy gyűjteményből közel 600 alkotás volt kiállítva, magyar és külföldi művészek egyaránt, köztük Vadász Endre, Martinszky Jánosné, Nikelszky Géza, Nagy Sándor és Rainer Márton munkái. Az esemény jó alkalmat jelentett a grafikakedvelők, kisgrafikagyűjtők számára a találkozáshoz, szerveződéshez. Martyn Ferenc így harangozta be a kiállítást a nyitás előtti napon az Új Dunántúl szombati számában:

„A grafika a rajzolás, a »fehér fekete« művészetét jelenti. A kézzel készített rajzfajtákon túl, a grafika nemes műfaja a sokszorosításra szánt rézkarc, a fa- és linoleum-metszet. A jó mű mindenkor betartja a rajzolás technikai feltételeit, de a ducokról, nyomtatás útján létrejött grafikának még határozottabbak a feltételei, éppen a nyomtató gép szabja meg szellemének, stílusának fő jellemvonásait.
A Képzőművészek Szabad Szervezetének sikerült kiállítás céljaira megszerezni a legszebb pécsi gyűjtemények egyikét, dr. Gáspár Andorét. Először fordul elő, hogy a pécsiek közel 600 grafikai lapot egyszerre, önálló kiállítás formájában láthatják. Ez a szám igen nagy – magyar s külföldi művészek alkotásainak hosszú sora – noha a gyűjtemény maga sokkal több, pár ezer lapból áll. A válogatásnál oda gondoltunk, hogy a műfaj és technika tiszta példái kerüljenek a látogató elé, de ügyeltünk arra is, hogy a stílus erős rácsozata, állványozása között átlássék a művész egyénisége, hangulata, teremtő kedve. Ebben a vonatkozásban Európa nagy részére kiterjedő, évek hosszú során át gyűjtött és válogatott ex-libris felvonulás valóban ritka művészeti élmény: több nemzet fiainak nemes tornája.
Kár volna neveket említeni, egyiknek följegyzése követelné a másikat, hiszen a lapok alkotói kivétel nélkül mesterei eszközeiknek. Mégis, a magyarok közt, meg kell állni Vadász Endrénél, kinek gyengéd, érzékeny rézkarcai előtt alkotójuk tragikus végére kell gondolnunk. Aztán másfelől szívesen látjuk Martinszky Jánosné, Nikelszky Géza, Nagy Sándor, s Rainer Márton műveit, hiszen itt, közöttünk dolgoznak.
Ez a kiállítás a kis grafika, az ex-libris gyűjtők csoportjának megszervezésére ad alkalmat.
A kiállítást vasárnap délelőtt 11 órakor Nikelszky Géza nyitja meg.”

Martyn Ferenc: Dr. Gáspár Andor grafikai gyűjteménye a Baranyamegyei Muzeumban, Új Dunántúl, 262. szám, 1945. november 24., 2. – Hungaricana Közgyűjteményi Portál

A grafikák közt számos Gáspár Andor nevére szóló szerepelt, köztük Menyhárt József debreceni grafikus több könyvjegye, melyek a dentológiára utalnak, és gyakran a humort, vagy éppen az erőszakot sem nélkülözik. Egy többosztatú grafikán középen egymás fogát húzó fogorvosok láthatók. „L’esprit de notre époque” [Korunk szellemisége] – olvasható a felirat az áldozatát marcangoló állat felett a képen jobbra.

2_kep_-gaspar_andor_gr_menyhart_j_g_217_90x113_opti.jpgMenyhárt József fametszete (1939). Jelzet: Exl.G/217 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Vadász Endre aprólékosan kidolgozott, vidám hangulatú rézkarc könyvjegye 1941-ből szintén Gáspár foglalkozására utal nyitott ablakú házban éppen munkáját végző, angyalszárnyú fogorvossal, és az épület körül gondtalanul játszadozó gyerekekkel.

3_kep_vadasz_endre_gaspar_a_szinezett_rezkarc_c3_1941_80x120_mm_opti.jpgVadász Endre színezett rézkarca (1941). A kép forrása: Műtárgy.com

A pécsi fogász felesége, Schlesak Auguszta részére Nikelszky Géza iparművész, festő – aki 1899-től több mint fél évszázadon át, 1951-ig a pécsi Zsolnay Porcelángyár tervezője volt – alkotott zenei témájú ex librist 1937-ben. Auguszta, a Pécsi Városi Zeneiskola (később Zenekonzervatórium) tanára egyházzenei hangversenyeken is énekelt, a könyvjegy ábrája erre utal.

4_kep_-nikelszky_g_dr_gasparne_schles_auguszta_1937_98_67_g_222_v1_opti.jpgNikelszky Géza grafikája (1937). Jelzet: Exl.G/222/v1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gáspár Andor további sorsáról annyit tudunk, hogy a holokauszt idején, 1944-ben deportálták, valószínűleg a mauthauseni koncentrációs táborba vitték, de onnan visszatért. Pécsett temették el 1955-ben.

Irodalom:

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A blogbejegyzésben idézett szövegek korabeli helyesírással szerepelnek.

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész

Vissza a címlapra
OSZK
Országos Széchényi Könyvtár
Magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitvatartás: Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek–szombat: 9.00–19.00
Legjobban pörgő posztok
Nagy gyümölcssaláta teszt
Linda Morvai • 7 nap
Miretti és Yıldız iránt érdeklődnek, Chiesáért kevésbé
venember83 • 5 nap
Huijsen és Soulé képviselői Giuntolival egyeztetnek a távozásról
venember83 • 3 nap
Herzogenaurachban folytatja a felkészülést a Juve
venember83 • 6 nap
Megháromszorozott bér és 10-es mez Yıldıznek?
venember83 • 9 nap
Cikkek a címlapról
Megállni tilos
"Az emberek bármit inkább tesznek, mint hogy gondolkodjanak." (John Searle) Mindig megyünk valahová, mindig csinálunk valamit, sosem állunk le. Ha megállunk, valójában akkor sem állunk meg igazán. Fékevesztett tempóban repesztünk keresztül az életen és elfeledkezünk arról, milyen nem csinálni…
Hírünk a világban
Azt szokás mondani, hogy a világon a legismertebb magyar Puskás Ferenc, és bár az ilyesmit vagy ennek ellenkezőjét bizonyítani nyilván elég nehéz, azért vannak ezzel kapcsolatban kételyeim. Nem Puskás nagyszerűsége miatt, hanem a foci mindenhatósága miatt, túl sok és túl népes országok vannak a…
>