Giday Kálmán szegedi pedagógus, várostörténész – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 29. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat kilencvenegyedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Giday Kálmánt és gyűjteményét mutatja be.

Giday Kálmán (1919–1989) Fényeslitkén született. A középiskolát a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, az egyetemet történelem–földrajz szakosként szintén Debrecenben végezte. 1942-ben kapott diplomát. A II. világháború idején behívták katonának. 1944-ben átmenetileg Debrecenben, majd 1945 és 1948 között a makói Csanád Vezér Gimnáziumban tanított. Megszervezője és első igazgatója volt a József Attila Népi Kollégiumnak (1946–1948). 1948-ban a szegedi Dugonics András Állami Gimnáziumba helyezték egy évre, majd a helyi Állami Ipari Gimnáziumban tanított mint történelem–földrajz szakos tanár, emellett a tanári és ifjúsági könyvtár őre is volt. 1953–1955-ig az intézmény vezetője lett. Igazgatósága alatt vette fel az iskola Szeged nagy műveltségű, széles látókörű mérnökének, Vedres Istvánnak a nevét: 1. Sz. Vedres István Építőipari Technikum. 1956 végétől nyugdíjba vonulásáig, 1980-ig Budapesten dolgozott: a budai Arany János Gimnáziumban tanított, majd egy diákotthon igazgatóhelyettese lett. Ezután Szegedre visszaköltözve helytörténeti kutatásokat végzett.

Giday Kálmán portréfotója. Forrás: Giday Kálmán búcsúztatása. In. Tóth Ferenc: Makó igézetében, Makó, 2014. – „Örökség – Kultúra”. Oktatási Elektronikus Könyvtár

Sokat publikált. Szakíróként értekezett Debrecen földrajzáról, Makó társadalmáról és történelméről; Szeged vonatkozásában a Magyar Gyermektanulmányi Társaság szegedi fiókköréről, a Dugonics Társaságról, a piarista gimnáziumról. Kutatta Szeged sajtó-, színház- és mozitörténetét, dohány- és paprikatermelését, értékes forrásfeltárást végzett a szegedi szecessziós építészetről. Írt a budai Arany János Intézet történetéről is. Cikkei a Századokban, az Élet és Irodalomban, a Somogyi-könyvtári Műhelyben, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében, a Csongrád Megyei Honismereti Híradóban, a Debreceni Szemlében, illetve két helyi lapban: a Délmagyarországban és a Csongrád Megyei Hírlapban jelentek meg. Rendszeresen részt vett néprajzi és helytörténeti pályázatokon.

Emellett foglalkozott a szegedi ex libris történetével is. A szegedi kisgrafikakör (KBK) aktív tagja lett, e tekintetben széles körű szervezőtevékenységet fejtett ki, az évek során jelentős kisgrafikai gyűjteményre tett szert. Saját névre szóló könyvjegyeket is készíttetett, főleg történelmi vonatkozásokkal. Oláh István grafikusművész alkotásán például Julianus és Gerhardus barát szobra (Antal Károly alkotása, 1937) jelenítődik meg, mely napjainkban a Budavári Hilton Szálló Dominikánus udvarában látható.

Oláh István fametszete. Jelzet: Exl.G/301 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Giday kedvelte a portrékat bemutató ex libriseket. Helyi vonatkozású grafikák készíttetésével csatlakozott a Szeged hírességeinek emléket állító Szegedi Pantheon-sorozathoz, melyet Krier Rudolf, a KBK helyi titkára indított el. Ennek részeként a szegedi Bakacsi Lajossal – a kisgrafikakör tagjával, a Vedres István Építőipari Szakközépiskola tanárával, festő- és grafikusművésszel – több ex librist is készíttetett az 1980-as években a saját nevére szólóan. Ezek egyike Vedres Istvánt (1765–1830), Szeged város főmérnökét ábrázolja. Giday 1981-ben Vedres István életrajzát is megírta.

Bakacsi Lajos linómetszete (1984). Jelzet: Exl.G/300 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Reizner Jánost (1847–1904), a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum első igazgatóját, a szegedi helytörténeti kutatás jeles képviselőjét és Domokos László (1882–1973) szegedi születésű költőt, újságírót is idézi egy-egy ex libris a sorozatban, az alkotó ugyancsak Bakacsi Lajos. Domokos maga is gyűjtött és rendelt ex libriseket.

Bakacsi Lajos linómetszete (1987). Jelzet: Szilágyi exl/15 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A szegedi egyetemre járó József Attila (1905–1937) költő portréját ábrázoló ex libris is illeszkedik a művek közé.

Bakacsi Lajos linómetszete (1986). Jelzet: Szilágyi exl/16 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője, Magyar Ede (1877–1912) és Tömörkény István (1866–1917) író – a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló, emellett a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum munkatársa, majd igazgatója – is szerepel Giday ex librisein. Utóbbi alkotáson, Fery Antal fametsző munkáján a portré mellett a szegedi dóm épülete látható.

Fery Antal fametszete (1986) – Magángyűjtemény

Joachim Ferenc festőművésznek Szekerke Lajos szegedi jogász részére szóló ex librise – gondolkodó nővel – az egyik legkorábbi szegedi ex libris, mely már 1907-ben publikálásra került Az Idő című folyóiratban. Ez adta az alapját Bakacsi egy sorozaton kívüli ex librisének, szintén Giday Kálmán rendelésére, a szegedi grafika 80. évét (1908–1988) ünnepelve.
Dr. Giday Kálmánt Makón helyezték örök nyugalomra. Hagyatéka – dr. Apró Ferenc ügyvéd, helytörténész szorgalmazására – a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került.

Irodalom:

• Apró Ferenc: Giday Kálmán halálára, Délmagyarország, 1989. január 19, 5.
• Belépési nyilatkozat Dr. Giday Kálmán nevére, 1984, KBK Irattár
• Giday Kálmán, Dr.: Adatok a szegedi ex libris történetéhez, Kisgrafika, 1988/1. sz., 27–28.
• Giday Kálmán búcsúztatása, Csongrád Megyei Hírlap, 1989. január 19. In. Tóth Ferenc: Makó igézetében. Cikkek, tanulmányok, Makó, szerzői kiadás, 2014.
• Rácz Mária: Visszatekintés. In. A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportjának jubileumi évkönyve 1961–2011, Szeged, KBK Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportja, 2011., 20–21.
• Szegedi KBK tagok 1961–2010 között. In. A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportjának jubileumi évkönyve 1961–2011, Szeged, KBK Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportja, 2011., 40.
• Vasné dr. Tóth Kornélia: Giday Kálmán (1919–1989). In. Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 66–67.
• Vasné dr. Tóth Kornélia: Híres gyűjtők könyvjegyei az OSZK-ban. Giday Kálmán (1919–1989), Kisgrafika, 2019/4. sz., 11–12.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész