Logo Pic
nemzetikonyvtar 2023. február 28.

Harsányi Kálmán költő, író, színikritikus – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 32. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat kilencvennyolcadik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Harsányi Kálmánt és gyűjteményét mutatja be.

Harsányi Kálmán (1876–1929) költő, író, színikritikus Budapesten élt. Kezdetben pénzügyi tanácsosként dolgozott. Később az Új Idők, a Budapesti Hírlap, majd a Magyarság munkatársa, a Petőfi Társaság tagja volt. Verseket, drámákat (Ellák, Páter Benedek), regényt is írt. 1914-ben jelent meg A kristálynézők című regénye, melyben a gyökereit megtagadó hazai kultúra bírálata, egyúttal az újjászülető magyarság utópiája szólal meg, a gödöllői művésztelep tagjainak (köztük Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Lechner Ödön) szerepeltetésével, az ő társadalomfilozófiájuk bemutatásával. A Nemzeti Színház 1923-ban sikerrel mutatta be Ellák című tragédiáját. Műfordításai is jelentősek.
Harsányi sokoldalú műveltségét, az irodalmi mellett képzőművészeti érdeklődését mutatja, hogy a századelő gyűjtőegyesületének, az 1909-ben megalakuló Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesületének ex libris gyűjtői között is számon tartották. Ezt a céh folyóirata, A Gyűjtő 1912. évi számában közölt lista tanúsítja. A céh ex libris irányú törekvéseiről ezeket olvashatjuk A Gyűjtő 1913. évi különszámában:

„Grafikai szakosztályunk […] el akarja végezni mindazt a munkát, a mely egy ex-libris egyesületre hárul. E célból mindenekelőtt megbízható cserelistát fog kibocsátani. E cserelistába a Szent-György-Czéh minden tagjának nevét, címét s a cserére vonatkozó adatokat díjtalanul közli és díjtalanul bocsát tetszésszerinti példányt az illetők rendelkezésére.  A cserelistába való jelentkezésre blanketták szolgálnak, amelyek a Szent-György-Czéh igazgatóságánál, valamint kiállításunkon díjtalanul szerezhetők be. A csere komolysága érdekében azonban ki kell emelnünk, hogy minden jelentkező kifejezetten kötelezettséget vállal arra, hogy a csereküldeményt egy hét leforgása alatt vagy viszonozza, vagy visszaküldi. […]
»A Gyűjtő« […] a maga részéről mindenben teljesíteni fogja egy ex-libris-folyóirat hivatását. Minden számában bőséges ex-libris-rovat lesz, mely különösen az új magyarországi ex-librisek ismertetését tűzi ki feladatául. Az erre vonatkozó mindennemű küldemény »A Gyűjtő« szerkesztőségébe (VIII., Üllői-út 14.) küldendő.”

A Szent-György-Czéh mint ex-libris egyesület. In: A Gyűjtő, Le Collectionneur. Ex-libris különszám. Szerk. Siklóssy László, Budapest, Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete, 1913., 142–143. – Törzsgyűjtemény

1_kep_a_gyujto_cimlap_j3_opti.jpgA Gyűjtő, Le Collectionneur. Ex-libris különszám. Címlap. Szerk. Siklóssy László, Budapest, Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete, 1913. –  Törzsgyűjtemény

Harsányi Kálmán saját névre szóló ex librisek készíttetésével vett részt a cserében, így járult hozzá újabb könyvjegyek megszületéséhez. Kiterjedt képzőművészeti kapcsolatait mutatja, hogy ex librist rendelt többek között Aggházyné Balló Mariska, Nagy Sándor, Sassy Attila, Bottlik Tibor és Rozsnyay Kálmán művészektől.
Aggházyné Balló Mariska (1885–1956) festőművész, rajztanár alkotásán nőalak látható népviseletben, kezében könyvvel.

2_kep_-harsanyi_kalman_gr_aghazyne_h_117_j_2_opti.jpgAggházyné Balló Mariska grafikája, Jelzet: Exl.H/117 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A külföldön élő, majd Nagybányán, Miskolcon és Budapesten alkotó Sassy Attila (1880–1967) festőművész, grafikus szoros kapcsolatban állt a századelő irodalmi életének szereplőivel, sok képet készített irodalmi művekhez. Első sikereit 1906-ban Kaffka Margit könyvének illusztrációival aratta, majd 1909-ben jelent meg önálló grafikai albuma, az Ópium-álmok. Harsányi számára rajzolt könyvjegye 1910-ből aprólékosan kidolgozott részleteivel vonzza magára a nézők figyelmét: egzotikus épületeket, architekturális elemeket bemutató fekete tónusú háttérből fehéren tűnik elő négy női aktfigura, a négy művészeti ág, az irodalom, a tánc, a képzőművészet és a zene allegóriái. Lábaiknál különféle csigavonalakból, geometrikus elemekből álló kompozíciók láthatók.

3_kep_-sassy_a_harsanyi_kalman_p1_1910_172_104_exl_h_120_v1_opti.jpgSassy Attila grafikája (1910). Jelzet: Exl.H/120/v1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az íróval való együttműködését mutatja az is, hogy Sassy 1911-ben könyvborítótervet készített Harsányi Kálmán Napi témák, örök problémák című könyvéhez. Harsányi felesége részére szintén alkotott szecessziós ex librist.
A Harsányi számára könyvjegyet készítők közt a gödöllői művésztelep egyik alapítóját, Nagy Sándort (1868/9*–1950) is ott találjuk. Az élet minden megnyilvánulását művészi tartalommal összekapcsoló alkotó ex librisén réten fekvő nőalak látható.

4_kep-harsanyi_kalman_gr_nagy_sandor_h_118_69x138_opti.jpgNagy Sándor grafikája. Jelzet: Exl.H/118 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Harsányi maga is készített ex librist, erre példa a Hendel Ödön – Babits Mihály újpesti történelem–földrajz szakos tanártársa – nevére alkotott grafika 1909-ből.

5_kep-hu_b1_exl_h_0174_j4_opti.jpgHarsányi Kálmán grafikája (1909). Jelzet: Exl.H/174 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Schöpflin Aladár műkritikus, irodalomtörténész búcsúszavai 1929-ből Harsányi Kálmán nagy műveltségét és egyéniségét hangsúlyozzák:

„Műveltsége rendkívüli volt a mi viszonyainkhoz képest, alig ketten-hárman vetekedhettek vele mai íróink közül. Ezt a műveltséget, amely a világirodalmon túl kiterjedt a művészet- és művelődéstörténetre, filozófiára, természettudományokra, kitünően értékesítette prózai írásaiban, tanulmányaiban és szinházi kritikáiban, költészetének azonban olyan fegyverzete volt ez, melyet teher viselni. A műveltség tudás-anyaga nem ömlött át olyan önkéntelenül poézisbe, ahogy ezt például Babits esetében látjuk. Költői tüze nem volt olyan hőfokra hevítve, hogy az ismeretet magába tudta volna olvasztani. […] Igaz ember volt, mindig hű önmagához. Ideáljaihoz, melyek azonosak voltak az emberiség örök ideáljainak romantikus fogalmazásával, váltig ragaszkodott. Soha nem alkudozott sem önmagával, sem a világgal és soha nem írt semmit meggyőződés nélkül. Véleményeinek levonta konzekvenciáit, egészen odáig, hogy mint meggyőződött nacionalista önként elment a háborúba s a lényének bizonyára ellentmondó katonai szolgálatban is becsülettel megállta helyét. Érzékenysége, melyet sok sértődés fokozott fel, lehetetlenné tette számára az emberekhez való közeledést, de aki őhozzá közeledett, azt nyilt szívvel és a naivitásig menő jóhiszeműséggel fogadta. Lelki kultúrája magasan kiemelkedett korunk magyar átlagából. Egyéniség volt, halála irodalmunkat egy színnel szegényebbé tette.”

Schöpflin Aladár: Harsányi Kálmán. In: Nyugat, 1929/12. sz. – Elektronikus Periodika Archívum 

A nevére és általa készített ex librisek is sajátos mondanivalót, Harsányi ideáljainak egyfajta képi megfogalmazását nyújtják.

Irodalom:

*A szakirodalmakban Nagy Sándor születési éveként 1868 és 1869 váltakozva szerepel.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A blogbejegyzésben idézett szövegek korabeli helyesírással szerepelnek.

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész; 97. rész

Vissza a címlapra
OSZK
Országos Széchényi Könyvtár
Magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitvatartás: Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek–szombat: 9.00–19.00
Legjobban pörgő posztok
Napi érdekes - 516
JTom • 9 nap
Célegyenesben Felipe Anderson szerződtetése
venember83 • 7 nap
Allegri: „Folytatjuk a pozitív sorozatunkat”
venember83 • 9 nap
A Kádár-kocka
Kerek Bálint • 6 nap
Yıldız lehet a megújuló Juve arca
venember83 • 5 nap
Cikkek a címlapról
Az Agafay-sivatagtól az Atlasz-hegységig
Marokkónak nemcsak a városai, de a természeti tájai is igen változatosok. Így az is előfordulhat, hogy pár óra leforgása alatt hol a teve hátán ülünk a sivatagban, hol az Atlasz-hegység lábánál túrázunk. Ez történt velünk is, s még az argánolaj előállítás rejtelmeibe is betekintést nyerhettünk.  A…
Az Árnyas kert
Nem igazán lehet dolgozni a kertben, mert az esők után megint minden csupa sár. Amikor napközben süt a nap, akkor sem, mert néha elered az eső és minden csupa víz lesz. Nem szeretek akkor kinn lenni, se gyomlálni nem jó, alapvetően nem jó semmire. A fű nő, mint a bolond a sok esőtől, még végig se…
>