Kisgrafikai gyöngyszemek egy aukcióról

A közelmúltban egy alkalmazott grafikai árverés során az Országos Széchényi Könyvtár tíz modern ex librisre tett szert. Jó példája ez annak, hogy az időnkénti ajándékozások, hagyatékok mellett ilyen módon is gyarapodhat a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern kori könyvjegygyűjteménye. Olyan nemzetközileg elismert, és külföldön is kiállító magyar grafikusművészek alkotásairól van szó, mint Bánsági András, Gál Ferenc, Imets László, Kazinczy Gábor, Kopasz Márta, König Róbert, Nagy Árpád és Petry Béla. Emellett az osztrák Franz von Bayros egy lapja is hozzánk került.
E grafikák az alkotók nagyfokú művészi érzékenységéről, jelentős szakmai, kulturális és történelmi felkészültségéről tanúskodnak. A művek számos hungarikavonatkozást tartalmaznak, kultúrtörténetünk fontos személyeiről, eseményeiről vallanak, többek között zenei, történelmi és irodalmi utalásokkal, motívumokkal. Gál Ferenc lapja Bartók Bélát, Kazinczy Gáboré Erkel Ferencet, Nagy Árpádé Szent István királyt, Petry Béláé Berzsenyi Dániel alakját és munkásságát állítja a középpontba.
Az erdélyi származású Petry Béla Albert (1902–1996) grafikus, építész, egyetemi tanár már művészi tevékenységének kezdetétől elkötelezte magát a kisgrafika irányába. Rajztanári képesítést a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, építészoklevelet Bécsben az Építészeti Akadémián szerzett. 1946-ban családjával az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Itt kezdetben mint művészeti tervező, acél- és rézmetsző dolgozott, majd évekig épületeket tervezett. Könyvjegyei nagy művészi felkészültsége mellett mindenekelőtt mély magyarságáról tanúskodnak, a tematikát tekintve jórészt a magyar népművészet, történelem és kultúra kiapadhatatlan forrásaiból táplálkoznak. A maga és felesége, Petryné Szendrey Margit nevére szóló ex librise 1986-ban készült, Berzsenyi Dániel (1776–1836) halálának 150. évfordulójára emlékezve.

Petry Béla grafikája, klisé (1986). Jelzet: Exl.P/596 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A grafika a költő Fohászkodás című versének kezdő sorait idézve Isten mindenek feletti hatalmát hirdeti a világegyetem bemutatásával:

A képen az univerzum középpontjában helyezkedik el a nap, benne – különleges grafikai megoldásként – kereszt alakzatban összefűzve jelenik meg az „Isten” felirat. Az ábrázolás alsó felében, a versidézettel együtt szerepel Berzsenyi Dániel mellképe, a grafikus ezzel is felidézi a költő személyét.
Az Erkel Ferenc-emlékévben a gyulai Dürer Társaság által meghirdetett pályázatra, 1993-ban készült a temesvári születésű Kazinczy Gábor (1942–) alkotása dr. Arató Antal nyugalmazott könyvtárigazgató, sok éven át a Kisgrafika folyóirat szerkesztője nevére. Erkel Ferenc (1810–1893), a Gyula városában született zeneszerző, karmester, zongoraművész ekkor 100 éve hunyt el. Egyik legismertebb nemzeti operája a háromfelvonásos Bánk bán, melynek szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József azonos című drámája alapján. A teljes mű ősbemutatójára 1861. március 9-én került sor a Nemzeti Színházban. A finom mívű, sűrű vonalhálójú, expresszív erejű rézkarc-emlékgrafikán az operából láthatunk jeleneteket: a Bánk feleségét, Melindát megkörnyékező Ottó hercegről, valamint a szenvedő nép és felesége miatt bosszút álló, Gertrudis királynét megölő Bánk nádorról.

Kazinczy Gábor rézkarca (1993). Jelzet: Exl.A/286 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Nagy Árpád (1894–1959) grafikus- és ötvösművész alkotói pályájának jelentős részét Csongrádon fejtette ki. Lenyűgöző kreativitás, az európai kultúra szimbólumvilágának alapos ismerete jellemezte. A neves 20. századi ex libris gyűjtő, jogász dr. Illyés Sándor László nevére szóló rézkarca „In memoriam regis Stephani Sancti” felirattal Szent István király emlékére készült 1938-ban. Ezen István király fején koronával, palástban, jogarral törvényt ül, fent a vádló, lent a védő a törvénykönyvvel. Jobbról a vádlott és mellette poroszló áll, középen bárány látható. A kétosztatú grafika alsó felében a cserkészkalap és paragrafusjelek, továbbá a „lex” felirat a megrendelő, Illyés S. László jogi végzettségére és aktív cserkésztevékenységére utalnak.

Nagy Árpád rézkarca (1938). Jelzet: Exl.I/141 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A lovas kultúra az egyetemes műveltség része. Több ezer év irodalma, zenéje, képzőművészete szól a lovakról, az ember és a ló kapcsolatáról. König Róbert (1951–2014), a budapesti Képzőművészeti Főiskola egykori tanára – maga is lovas és lótenyésztő, a magyar lovas hagyományok továbbvivője – több aspektusból, képzőművészeti vonatkozásban is figyelte és tanulmányozta a ló etológiáját, mozgását, habitusát, erről vallanak a lovakat ábrázoló grafikái. A Máriássy Mihályné ajkai gyűjtő nevére szóló, 1985-ben készült linómetszetű ex librisen egy hátrafelé néző, egyik lábára sérült, sovány ló realisztikus képe jelenik meg.  

König Róbert linómetszete (1985). Jelzet: Exl.M/558 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bánsági András (1914–1993) sváb származású grafikus- és festőművész széles érdeklődési körét mutatja, hogy több ezer alkotásán tematikailag bejárta a magyar történelem sorsfordító helyszíneit, a magyar tájakon túl az egész kontinenst, megörökítette a mohácsi busójárást, tárogatózó kuruc harcost, Goethe, Schiller és Liszt Ferenc alakját. Az „In memoriam Réthy István KBK titkár” feliratú kisgrafikája az 1988-ban elhunyt Réthy István jogásznak, a Kisgrafika Barátok Köre (KBK) első titkárának állít emléket, aki az 1959-ben megalakult – és ma is fennálló – körben két évtizedig látta el az ügyvezetői feladatokat. A grafikán a „FISAE” felirat arra utal, hogy Réthy az ex libris egyesületek nemzetközi szervezete, a FISAE (Fédération International des Sociétés d’Amateurs d’Exlibris) titkáraként is működött a budapesti XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszus (1970) rendezése kapcsán. Az ábrázoláson szereplő bagoly és a könyvek a tudás, a bölcsesség jelképeiként gyakori szimbólumok az ex libriseken.

Bánsági András metszete (1988). Jelzet: Exl.R/506 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A magánszemélyek nevére szóló ex librisektől, in memoriam lapoktól eltérően egy felsőoktatási intézmény, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (mai nevén: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem) számára készült 1965-ben a szegedi Kopasz Márta (1911–2011) linómetszete. A könyvjegy a helyi Nemzeti Emlékcsarnokot (Pantheont) örökíti meg, az előtérben Sárkányölő Szent György szobrával. Utóbbi Kolozsvári Márton és György Prágában fellelhető eredeti gótikus remekművének egy másolatát idézi fel, mely Szegeden található a Rerrich Béla téren.

Kopasz Márta linómetszete (1965). Jelzet: Exl.Sz/606 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kisgrafikáival, metszeteivel világhírnévre szert tevő művésznő így fogalmazta meg hitvallását:

A szellemi értékek átadása, közvetítése az egyik fő feladata az ex libriseknek is, a műfaj a magyar kulturális örökség, a nemzeti értékek fennmaradásának, megörökítésének egyik fontos területét képezi. A kollektív nemzeti emlékezetbe való beépülésükhöz pedig fontos lépést jelent a kisgrafikák közgyűjteménybe – a bemutatott ex librisek esetén a nemzeti könyvtárba – kerülése, mely révén több módon, újabban a Könyvjegytár honlapon digitálisan is elérhetőek lesznek majd e dokumentumok.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)