Logo Pic
nemzetikonyvtar 2024. március 21.

A szegedi fűrészgyáros, Kolozs Lajos – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 45. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat száztizenegyedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Kolozs Lajost és gyűjteményét mutatja be.

Kolozs Lajos (1891–1950), az újszegedi ládagyár tulajdonosa, fűrészgyáros Szeged iparos és kereskedő nagy- és középvállalkozói közé tartozott. A kisgrafika mellett plakett- és éremgyűjtéssel is foglalkozott. Utóbbi anyaga 1919-ben kiállításra került a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Az 1932-ben létrejövő Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE) alapító tagja volt. Aktív gyűjtőként szerepelt az egyesület szaklapja, a MEGE Kisgrafika 1937-es és 1939-es cserelistáin.

111_04_02_vasne_toth_kornelia_45_1_opti.jpgBordás Ferenc fametszete. Jelzet: Exl.K/488 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Jó kapcsolatot ápolt a szegedi kisgrafikakör tagjaival, köztük Lustig Imre, Némedy Gyula ügyvédekkel és Déry Ilonkával, aki Déry Ernő kereskedővel való házasságkötésével került Szegedre, és neves gyűjtővé vált.
Kolozs Lajos jelentős kisgrafika-gyűjteményt hozott létre ex librisekből és alkalmi grafikákból, nagy mennyiségű saját névre szóló lappal cserélt. A számára ex librist készítő grafikusok közt kiemelkednek Buday György, Gergely Sándor, Vadász Endre, Gáborjáni Szabó Kálmán, Bordás Ferenc, Kopasz Márta és Radványi-Román Károly.
A debreceni Gáborjáni Szabó Kálmán (1897–1955) fametszetén lámpafényben nyomdai szedőszekrénynél munkáját végző férfi látható.

111_04_02_vasne_toth_kornelia_45_2_opti_varia.jpgGáborjáni Szabó Kálmán fametszete. Jelzet: Exl.K/490 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az alkotók közt többen szegedi származásúak voltak, illetve kötődtek a városhoz. Gergely Sándor (1889–1932), az aktivisták szobrásza leszerelése után Szegeden telepedett le. Kolozs Lajos nevére szóló ex librise 1919-ben itt készült, a művész szobrait idéző stilizált alakokkal, a robusztus férfiak kezükben ásóval, illetve fejszével dolgoznak.

111_04_02_vasne_toth_kornelia_45_3_opti.jpgGergely Sándor grafikája (1919). Jelzet: Exl.K/481 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Buday György (1907–1990) kolozsvári születésű grafikus, fametsző, könyvművész és díszlettervező 1924-ben költözött Szegedre, 1937-ig élt és alkotott itt, majd Londonba ment, ahol az angol Királyi Fametsző Társaság tagja lett. A külföldre távozott Buday György után megüresedett grafikai lektori állást a szegedi egyetemen 1938-tól 1952-ig Kopasz Márta (1911–2011) grafikusművész töltötte be, aki ekkoriban, az 1930-as évek végén kezdett könyvjegyekkel foglalkozni. A MEGE Kisgrafika 1939-es cserelistája szerint Kolozs Lajos már ez évben rendelkezett tőle cserelappal.
Buday György tanította fametszésre Bordás Ferencet (1911–1982), aki a grafikák alkotása közben sokat meríthetett orvosi tanulmányai során szerzett anatómiai tudásából. Ex libriseket 1936–1937-től készített. Szeged élénk művészeti életébe bekapcsolódva grafikusként egyéni kifejezésformát alakított ki népi realista stílusban, illetőleg az expresszionizmus és a szürrealizmus hatását mutató – néha a groteszkbe hajló – műveket is alkotott. Kolozs Lajos számára 1938-ban készítette első ex librisét. Emellett különféle eseményekre, ünnepekre szóló ún. alkalmi grafikákat alkotott, Kolozs Lajos és családja nevére szólóan többet is. Ezek közt előfordul szívességet megköszönő lap, gyakoriak az újévre szóló üdvözletek. A 2. világháború idején keletkezett az alábbi – az 1942-es évet köszöntő – alkalmi lap a béke angyalával.

111_04_02_vasne_toth_kornelia_45_4_opti.jpgBordás Ferenc fametszete (1941), alkalmi grafika – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Kolozs Lajos – Lustig István és Déry Ernőné mellett – a Szegedről induló világhírű festő- és grafikusművész Vadász Endre (1901–1944) első megrendelői közé tartozott. A Vadász-grafikák gyakran Kolozs foglalkozására, a fakitermelésre és -feldolgozásra utalnak; a következő ex librisen fát vágó, illetve kidöntő férfiak láthatók. E grafikának több évben is készült lenyomata.

111_04_02_vasne_toth_kornelia_45_5_opti.jpgVadász Endre rézkarca (1925, 1932). Jelzet: Exl.K/482 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az erdélyi Radványi-Román Károly (1900–1957) grafikusművész rézkarca is az utóbbi téma egy aspektusát mutatja be, az erdőben kivágott fák folyón való szállítását, úsztatását ábrázolva.

111_04_02_vasne_toth_kornelia_45_6_opti.jpgRadványi-Román Károly fametszete (1935). Jelzet: Exl.K/494 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A fakitermelést követő munkafázis, a feldolgozás a tárgya az alábbi Vadász Endre-grafikának, mely fafeldolgozó üzem munkájába nyújt betekintést, ott dolgozó munkásokkal. A grafika készítési technikája is illeszkedik a témához, ugyanis fametszetű dúcról készült nyomatról van szó. Vadász Endrére nagy hatással voltak a japán fametszetek.

111_04_02_vasne_toth_kornelia_45_7_opti.jpgVadász Endre fametszete (1936). Jelzet: Exl.K/492 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Farönköt kétszemélyes kézifűrésszel vágó munkások láthatók az alábbi Vadász-grafikán, melyről szintén több évben is készült nyomat.

111_04_02_vasne_toth_kornelia_45_8_opti.jpgVadász Endre rézkarca (1925, 1932). Jelzet: Exl.K/484 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A fűrészgyáros Kolozs Lajos gyűjteményének szakmájára utaló lapjait áttekintve álljon itt végszóként József Attila a két világháború közt íródott Favágó című allegorikus versének részlete, amelyben a kollektív sors jelképévé emelkedik a favágó alakja:

„Vágom a fát hűvös halomba,
fényesül a görcse sikongva,
zuzmara hull szárnyas hajamra,
csiklándani benyul nyakamba,
bársonyon futnak perceim.”

József Attila: Favágó (részlet). In: József Attila összes költeménye, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1980. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Irodalom:

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész 

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész; 97. rész; 98. rész; 99. rész; 100. rész; 101. rész; 102. rész; 103. rész; 104. rész; 105. rész; 106. rész; 107. rész; 108. rész; 109. rész; 110. rész

Vissza a címlapra
OSZK
Országos Széchényi Könyvtár
Magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitvatartás: Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek–szombat: 9.00–19.00
Legjobban pörgő posztok
Nagy prágai sonka teszt
Linda Morvai • 20 nap
Nagy mandulaital teszt
Linda Morvai • 26 nap
Nagy pogácsa teszt
maradokapénzemnél • 8 nap
Nagy sajt snack teszt
Linda Morvai • 24 nap
No.1 magyar terepjáró
Publikus Team • 5 nap
Cikkek a címlapról
A tápiószőlősi Feketehalmok
A mostani Tápiószőlős területén két Feketehalom volt. Egykor Tápiószeléhez tartozott ez a terület. Tápiószőlős 1948 körül vált önállóvá. A könnyebb megkülönböztetés végett a szóban forgó két halmot nevezzük Alsó és Felső Feketehalomnak.  Az egyik (alsó) Feketehalom azonos a Félegyházi-halommal,…
Evangélikus templomtúra busszal Újpalotától Budafokig
Fővárosunk születésnapjának apropóján – 1873. november 17-én jött létre Budapest a Duna bal partján fekvő Pest, a jobb parti Buda, illetve Óbuda egyesítésével – felfedezőútra invitáljuk olvasóinkat: szálljunk fel együtt a város egyik leghosszabb – Pesten és Budán is megforduló – buszjáratára, legyen…
>