Amikor először találkoztam a szenzoros diéta kifejezéssel a fiammal épp megkezdett DSZIT terápián (Dinamikus szenzoros integrációs terápia), egyáltalán nem értettem, mit takarhat a kifejezés.
Sokszor hallottam arról, ha megvonják a tejtermékeket (tejfehérjét) és/vagy a glutént az autizmussal élők étrendjéből, az jelentős állapot javulást eredményezhet náluk.
Most már tudom, másról van szó, hiszen azóta rengeteg információval gazdagodtam a szenzoros diéta fogalmával kapcsolatban:
Az említett "diéta" nem étrendi szabályozás (bár tartalmazhat élelmiszerrel kapcsolatos ajánlásokat). Leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy egyénre szabott ajánlást arra, hogyan lehet megelőzni az ingertolulásból fakadó kiborulásokat a nap során, tervezetten alkalmazott tevékenységek sorával. Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Egy fárasztó nap után a legtöbbünknek jól esik, ha veszünk egy langyos fürdőt, elmegyünk futni, esetleg leülünk és csak bambulunk ki a fejünkből. Tudjuk, mi tesz jót nekünk, mitől nyugszunk meg, hogyan tudjuk legkönnyebben és leghatékonyabban letenni a napi gondokat. A szenzoros gyerekek ezt nem érzik, csak egyre erősödik a frusztráció bennük, ha nem segítünk a feszültségeket kivezetni időben.
A szenzoros diéta tartalma függ attól, mely érzékelési területek érintettek a gyermeknél (erről bővebben ITT írok egy másik bejegyzésemben).
Érzékeny az auditív ingerekre? Akkor a túl erős zaj, hangos zene felpörgetheti, azonban a lágy zene vagy egyéb csendes tevékenység segíthet az elnyugvásban.
Taktilis (tapintásos) érzékeléssel kapcsolatos nehézségekkel küzd? Masszírozás, simogatás vagy birkózás is kerülhet a szenzoros diéta pontjai közé, a gyermek igényeitől függően.
Rágja a játékait, pólóját, harapja társait? Ez esetben több orális ingerre lehet szüksége (rágóka, roppanós ételek, száj körüli masszázs). Az ingerlés kiválasztása függ a gyermek fizikai állapotától és a napszaktól is.
A tartalmat napirendbe építve érdemes összeállítani (a fix, ismétlődő napirend amúgy is fontos, főleg a szenzorosság szempontjából érintett családokban), így akár észrevétlenül beépülhet a család életébe, nagyban támogatva az ingerek kielégítését, akár megelőzve ezzel akár egy nem kívánt, szélsőséges indulati reakció (meltdown) kitörését. Erről ITT olvashattok bővebben.
Mutatok egy példát, ami nekünk sokat segített (az alapot akkori terapeutánktól kaptuk, ezt dolgoztam át, hogy még jobban illeszkedjen a fiam igényeihez):
Reggel:
Oviban:
Ovi után:
Vacsoránál:
Lefekvéskor:
Források, kapcsolódó cikkek, melyek a gondolatokat segítenek vezetni:
https://szimpatika.hu/cikkek/12055/a-gluten-es-a-tejfeherje-hatasa-az-autizmussal-elokre
https://www.dszit.hu/
https://www.mokaeszen.hu/szenzoros_dieta
https://mommies.hu/