Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szu első embere. Meghirdette a politikai élet és a gazdaság átalakítását. (Peresztrojka - Glasznoszty). Gorbacsov úgy képzelte, hogy a Szovjetunió rendszerváltása a 15 tagköztársaság egyben tartásával is lehetséges. Súlyosan tévedett: Litvánia már 1990 márciusában bejelentette kilépését, majd 1991 januárjában további 5 tagköztársaság távozott a Szovjetunióból.
Gorbacsov nem tudta megállítani a széthullást, ám a keményvonalas kommunisták Gennagyij Janajev alelnök és Vlagyimir Krjucskov KGB parancsnok vezetésével puccs formájában kísérletet tettek erre. 1991 augusztus 18-án őrizetbe vették a Krímben nyaraló pártfőtitkárt. Ám puccsuk csak 3 napig tartott: 1991 augusztus 21-én Borisz Jelcin (a Népi Küldöttek Kongresszusának elnöke) a moszkvai parlamentnél átvette tőlük a hatalmat. A puccsisták elmenekültek, Gorbacsov pedig visszatért Moszkvába, de új helyzetet talált, nem maradt más számára csak a lemondás. A Szovjetunió 1991 december 25-én felbomlott, egykori területéből 15 önálló ország született. A legjelentősebb, Oroszország élén Borisz Jelcin kezdte meg elnökségét.
A hidegháború vége:
Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka. Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.
A két legfontosabb jugoszláv politikus tehát: Josip Broz Tito és Szlobodan Milosevics voltak.
Délszláv háborúk:
Összesen 4 háború zajlott 1990 és 2000 között:
Kiemelkedő események: srebrenicai mászárlás (1995 - Bosznia), Daytonai béke (a boszniai háború lezárása), Vukovár ostroma (1991 - horvát-szerb határon, a várost a szerbek elfoglalták), Belgrád NATO bombázása
A fenti térkép az egykori Jugoszlávia népeit mutatja. Leolvasható róla, hogy például Boszniában a szerb lakosság hol helyezkedett el és a horvátok saját határaikon kívül hol éltek nagyobb számban.