Logo Pic
Szentgáli Zsolt 2023. május 30.

Hogyan történhetett a honfoglalás - a magyar történelem legfontosabb fejezete

A korai magyar történelem egyik legbiztosabb pontja Etelköz: olyan kivételes hely, ahol az írott források és a modern régészet adatai megerősítik egymást.

etelkoz.png

A Dnyeper és a Prut folyók közötti területen élt – legkésőbb a IX. század közepétől – a magát magyarnak nevező törzsszövetség – az utóbbi két évtized ukrán, moldáv és magyar ásatásai is ezt erősítik meg. A IX. század végén innen költöztek be a Kárpát-medencébe – ezt az eseménysor hívjuk honfoglalásnak.

prut_es_dnyeper_kozott.jpg

A sztyeppei társadalmak sajátossága, hogy törzsi-nemzetségi elitjük és a harcos középréteg azokat a javakat (pl. értékes textíliák, nemesfémek, rabszolgák), melyeket saját társadalmuk nem tud előállítani kereskedelemmel kombinált rablás útján szerezték be.

viselet_1.jpg

A magyar ősei is ezért folytattak állandóan fosztogató hadjáratokat a környező letelepült népek irányába. Soha nem „vaktában” tették ezt: általában szövetkeztek egy hatalommal (aki gyakran „felbérelte” őket) – természetesen alapos felderítés után.

szvatopluk.jpg

A magyar felderítők – nyugati források szerint – 862-ben és 881-ben már bizonyosan jártak a Kárpát-medencében. Ekkortájt szövetkezhettek a medence északi (és talán középső) területeit uraló morva fejedelemmel, Szvatoplukkal (erre utal a „fehér ló mondája”).

893 körül – Simeon bolgár uralkodó trónra léptével – változás történhetett a szövetségi rendszerekben. A cár háborúba lépett Bizánc ellen – akik így a magyarokkal szövetkeztek. A magyarokat megnyerte szövetségesül Arnulf keleti frank király is – azaz őseink szakítottak a korábbi morva „barátsággal”.

 honfoglalas_szamokkal.jpg

A többlépcsős eseménysor 894-ben „indulhatott be” igazán. (1.) Feltehetően két külön magyar sereg lépett akcióba. Az egyik – melyet vélhetően Álmos fia, Árpád (aki talán ekkor a gyula tisztségét töltötte be) – behatolt a Kárpát-medencébe, lecsapott a morvákra és elvett tőlük területeket. Tudjuk, hogy Szvatopluk ezen év harcaiban esett el. Bár a korábbi történetírás úgy gondolta, hogy Árpádék ekkor is morva szövetségben érkeztek, de Engel Pál logikusan érvel amellett, hogy mégis a magyar-frank összefogás győzte őt le.

Egy másik magyar sereg (1.) – a feltevések szerint ezt Árpád fia, Levente vezette – az Al-Dunánál harcolt Bölcs Leó szövetségében a bolgárok ellen.

 honfoglalas_szamokkal.jpg

Bár őseink sikeresek voltak, de hamarosan fordult a kocka. (2.) Immár 895-ben járunk.

A bolgárok felbéreltek egy másik sztyeppei népet, a besenyőket, akik – egyelőre nem költözködés szándékával – hátba támadták keletről az etelközi magyar szállásokat. Ráadásul az időközben Bizánccal békét kötött bolgárok is nagyobb erőket tudtak felvonultatni a balkáni magyar csapatok ellen. E véres harcokban Levente is meghalhatott, mert nem hallunk róla többet.

A magyar nép beköltözése bizonyan éveken át zajlott a Kárpát-medencébe, de feltehetjük, hogy 895 lehetett a döntő év.

Hosszú vita zajlik a történettudományban: egyesek szerint a besenyők elől menekültek a magyarok mostani hazájukba, mások viszont azt gondolják, hogy ez csak jelentéktelen hatás lehetett és csak az utóvédet érhette.

Legvalószínűbb, hogy a beköltözés tudatos, irányított folyamat lehetett – de Etelköz kiváló életfeltételeket kínált a korabeli magyarság számára, ezért az ott élő köznép átköltözésében bizonyosan lehetett szerepe annak, hogy a harcos középréteg 895-ben éppen nem tudta megvédeni őket a keletről támadókkal szemben.

almos.jpg

895 egy másik kérdése szintén a mai napig foglalkoztatja a történészeket. A későbbi magyar krónika egy mondata szerint maguk a magyarok ölték meg Álmost – aki vélhetően a kende tisztségét töltötte be.

Az egyik elképzelés szerint egyfajta „rituális áldozat” volt – szakrális vezetőként neki kellett „elvinnie a balhét” a besenyőktől elszenvedett vereség miatt. Engel Pál fejtegeti, hogy talán ő köthette meg még 894 előtt a morvákkal a szövetséget – és most, hogy a morvák ellenfelei (és földjeik elfoglalói) lettünk „kényelmetlenné” vált a személye. Vélhetően Árpád lépett helyére a kende posztjára – mert őt 895 után egyetlen forrás sem említi.

 honfoglalas_szamokkal.jpg

899-ig nem sokat hallunk a magyar törzsszövetségről. (3.) Vélhetően évekre szükség volt a 894/895-ös harcokban elszenvedett veszteségek (állatállomány: lovak, szarvasmarhák) valamelyes pótlására.

magyar_harcos.jpg

899 fordulópont a teljes európai történelem számára (4.). „Régi barátunk” Arnulf megint felbérelte harcosainkat – most éppen itáliai ellenfele, Berengár ellen. Noha elitünk és harcos középrétegünk „csak folytatta” jól megszokott sztyeppei működését – de az európai keresztény civilizáció számára mégis rémületes újdonság következett: jól szervezett, lovas-íjász csapatok gyilkos támadásai a civil lakosság (igen gyakran kolostorok) ellen. A XIX. századi magyar történetírás nevezte mindezt el szemérmesen „kalandozásoknak”.

arnulf.jpg

899 végén meghalt Arnulf (4.), őseink pedig úgy érezték, hogy a szövetség csak személyére  - és nem a keleti frank államra – volt érvényes, ezért az Itáliából hazatérő hadak 900-ben birtokba vették a Dunántúlt

honfoglalas_szamokkal.jpg

Szvatopluk 894-es halála után a morva állam – területileg lecsökkenve – létezett még, de fiai „megtették azt a szívességet”, hogy hatalmi harcba bonyolódtak egymással. (5.) Így 902-re a magyarok birtokba tudták venni a Felvidéket is.

A magyar törzsszövetség igen veszedelmes szomszédként vette birtokba a Kárpát-medencét, így a keleti frank államhoz tartozó bajor törzsi hercegség vezetői egy tárgyalás során meggyilkolták a magyarság új gyuláját – azaz hadvezérét – Kurszánt. Fontos megjegyezni, hogy majdnem bizonyosan téves az állítás, mely szerint ez 904-ben történt: a neves régész, Bóna István bizonyítja, hogy erre valójában 902-ben került sor!

pozsonyi_csata.jpg

A honfoglalás záró eseményének a 907-es pozsonyi csatát kell tartanunk. Valójában nagyon keveset tudunk róla: a későbbi magyar történeti tudatból kikopott, a nyugati (német) krónikák pedig leginkább csak veszteséglistákat közölnek. A magyarok bizonyosan győztek - ezzel szilárdították meg uralmukat a Kárpát-medencében.

Ez volt a keleti frank / bajor erők utolsó próbálkozása, hogy korábban birtokolt őrgrófságukat (a Dunántúl) visszafoglalják.

03_keso_avar_es_korai_magyar_lelohelyek_terkep.jpg

A magyarság megtelepedését a régészeti leletek is bizonyítják. Fontos megjegyezni, hogy a korabeli magyarság sokáig csak azokon az – elsősorban síkvidéki, vízjárta– területeken, hozta létre falvait, ahol folytatta pásztorkodáson és földművelésen alapuló életmódját. Jól látható, hogy elsősorban a Kárpát-medence középső területeiről van szó: kimaradnak belőle a hegyvidékek és – egyelőre – Erdély is.

Vissza a címlapra
Történelem Mindenkinek
Középiskolai történelemtanárként szívügyem az ismeretterjesztés, a múlt megértése, a hitelesség és szakmaiság
Legjobban pörgő posztok
HIVATALOS: Khéphren Thuram csatlakozott a Juventushoz
Apuleius • 5 nap
Sancho és Koopmeiners a Juventusra vár
venember83 • 7 nap
Nagy fagyasztott franciasaláta zöldségkeverék teszt
Linda Morvai • 13 nap
Nagy marinádozott csirkemellfilé teszt
Linda Morvai • 14 nap
Bonucci: „500 meccs után többet vártam”
venember83 • 4 nap
Cikkek a címlapról
A kóspallagi dohánytermesztés
, 1851-ig, a monopólium bevezetéséig a sokféle dohányt termesztettek hazánkban, amelyeket a termelési helyükről neveztek el. Terjeszkedésében a legviszontagságosabb utat a dohánytermelés tette meg. Itt nemcsak a dohányzás iránti előítéletet, hanem a dohányzási tilalmak akadályát is le kellett…
Alternatív lánybúcsúról, önfeledt szabadságról, a véletlenül legjobb napról és más históriákról
Olvasóink történetei a Völgyből Már csak néhány nap, és indul az idei Művészetek Völgye. Ahogy évek óta mindig, ebben az évben is hirdettünk játékot páros fesztiválbelépőkért, melyben a feladat az volt, hogy küldjetek nekünk egy-egy emlékezetes, vagy épp vicces történetet, ami a fesztivál kapcsán…
>